Bizalmas Értesítések 1931. szeptember-december

1931-10-17 [1477]

^ *y Si** *JZ$JJ I

í

hns

í' Oktdber 17, 1 vutorul értesülése szeciós hirlk St?

1E

L

n

S?S?vf P*

0

*- a ^gyarországról érkeze inf XáT SÍP «£- ?i ^ul"

1

* W|lyi.Pénzpiacot szoros fiszony fűzi Budapest9

* 98 l

§Lfi

rt

v

eto a

? ?

rdéi

?i vállalatok és pénzintézetek izgatrttsfeáC

iwh

0

n S^T^solatosan aNeaaul Romanesc, Jorga lapja, JUSS* vilit ?JÚ^*

lk az 9

í

d

?

l7l

i

í

8 a bu^sti'ma^yar banM helyzetéSíi J

S

/i

lsZÓ

Í

ltj

\V

0

^ tőkepénzeseket, hogy ne essenek az erdélyi magyar és a budapesti bankok csapdájába, amelyek sokkal nagyobb kamatot ígérnek az elhelyezett tőkék után, de'sajnos, ezek a tőkfk a

^??}

ut-?

em

+

b

i

lz

í?

s ^flyen.fekszenek ezeknél a bankóénál, -azdasági szolidaritást kell vállalnia Románia népének és fiomán bankokat kell támogatnia betétiével, nem pedig idegen, főleg magyar bankokat. Ha B"Í^^i*<!S^3 * ir

h \

l

?h^Z erdélfi mllfar bankok és a román bankok kozott szomorú.kepét latunk. A háború után a magyar bántok szama 207-re emelkedett, míg alaptőkéjük 450 millióval emclWdett, Ezzel szemben a román bankok száma sokkal kevesebb és alaptőkéjük alig Iri el a 250 millió lejt. Azok ellen a románok ellen, akik valamelyik magyar banknak tartoznak és abba a helyzetbe kerültek, hogy fizetni num tudnak, könyörtelenül végrehajtást vezet a bank és kihúzza a lábuk alól a talpaLaWiyi földet is

f Fal kep. hívnunk <: az erdélyi románok figyelmét arra az időre, amikór a román pénz osak román bankba folyt oe es ha a román adós nem tudta fizetni kölcsönét és árverést kellett szenvednie, akkor sem került idegen kézre birtoka és,meg volt a lehetősége a visszavásárlásra. Arg^tpianu felhivísa, melyet az ejrclélyi románokhoz intézett, hogy támogassák a román bankokat, szintén azt célozza, hogy felébressze a románságot vesz&delmes álmából. § 3 z é k e s f e h e r v a r,október,17* J'eje'rvármegye jegyzői egyesülete ma tartotta évi rendes közgyűlését Székesfehérvárott^ a vármegyeház nagytermében Galli János sárkeresztesi főjegyző, egyesületi elnök elnöklete alatt. A közgyűlésen a varmegyet.dr, lausohman Géza vármegyei főjpgyao, az országos egyesületet dr. rogany ^ozsef 10tit ár képviselte, >U*v, Galli János elnöki megnyitójában megemlékezett arról a serelemről, amely a jegyzőket a füzetes leszállításival erte. Különösen súlyosan érinti a lizetesleszallitas azokat a 'jegyzőket, akiknél a jövedelem nagyrésze földjárandóságban fekszik* A fold ma a negyedet sem hozza meg annak az összegnek, amire eretekéivé van. Nagy sere Íme a segéd jegyzőknek az a törvényes in ezkedes 18. hogy nem lephetik tul a IX. fizetési osztályt. Ma már nem remeihetik a segéd]egyzok, hogy mind vezetőkké válnak és sokan megöregszenek a 3X. fizetési osztályban, ami a hasonló képzettségű közalkalmazottaknál sehol sem lordul A közgyűlés további folyamán Krenkó György adonyi vezető-jegyző olvasott fel a jegyzői magánmunkálati jogról, Degenhardt Miklós bakonysárkanyi jegyző pedig a teli insegakciok kivitelenek módozatairól. Gáspár Károly dunapentelei vezető-jegyző indítványt terjesztett be a falusi leventezenekarok fejlesztéséről es a földhaszenelvezettel rendelkező jegyzik kétségbeejtő helyzetének enyhítéséről. . A közgyűlés folyamán megjelent Széchenyi Viktor gróf főispán is, aki a-vidéki ínségakciónak szeretetteljes felkarolására buzdította a jegyzőket .AÍTi./