Bizalmas Értesítések 1931. szeptember-december

1931-10-02 [1477]

»•-• | P r á g a , október 2. /Magyar Távirati Iroda/ A Lidová Noviny budapesti tudósítója "Világválság és Magyarország" címmel a követ­kezőket jelenti: A magyar polgárság szemében a leggyülöltebb személyiség ma nem Bethlen István gróf tatán, aki tíz év alatt kontroll nélkül néhányszáz millió pengő közpénzt pocsékolt el, hanem Tisza István gróf egykori pénzügy­minisztere, Teleszky János. Bűne az, hogy ő az első, aki számszerűen lelep­lezte a közpénzek pccsékolását. Ezzel letépte a magyarok szeméről a rózsa­szinü fátyolt és minthogy Teleszky gyakorlati pénzember, feladatává tették a pénzügyi rendezés programmjáhak kidolgozását. 0 azt szigorúan, keményen és behatóan ki is dolgozta. Nem csekélység megmagyarázni egy országnak, amely még néhány hónapnál ezelőtt, áem ismerve a maga valódi helyzetét, büszkén és dölyfösen dobálta a külföldi országokban kikölcsönzött pénzt, hogy a szó szoros értelmében a semmivel szemközt áll. Keserű falat az elkényeztetett urasáok számára, öogy csak adókról van szó, de semmiféle állami Beruházás­ról, vagyis a panamának semmiféle lehetőségéről. Gsak a szigorú cenzúra és a statárium akadályozza meg a lapokat abban, hegy még élesebben támadják Teleszkyt, mint eddig. Csak valamivel több szabadság - es már holnap, olvas­hatjuk az újságokban, hogy Teleszky a nemzet ellensége, hogy apját Jaj te ­lesznek hivták, ami egyébként igaz is, és hogy_ mint a nagytőke zsoldosa, Moszkvának vagy a zsidóknak közvetlen parancsára ~ A készül elragadni a ma­gyar uraktól már amúgy is korlátok köze-szorított hatalmuk utolsó maradvá­nyát. Mindez azonban már nem sokat ér. Az igazságot már sokkal általánosab­ban ismerik, semhogy lehetséges volna továbbra is optimistának lenni. Ma­gyarország az elmúlt hét évben kizárólag kölcsönökből élt. Az államadósság, amennyire áttekinteni lehet, körülbelül 500 millió pengőre rug, ami több, mint az egész bankjegyforgalom. Ez már magában is nagy össze?; De olyan or­szágban, ahol a készpén eltűnt, ahol a panzín "'•"ü nagy tírbbsége már ki­vándorolt a külföldre aranyvásárlások céljából^'tly országban, amelynek a gazdasági zavarba jutott valamennyi o. s ágok kőzött az egész világon a leg­kevesebb kilátása van arra, hogy a maga erejéből fedezze vesztesegeit, ez a veszteség katasztrófát jelent. A nyomor egyszeribon kidugja a fejét min­denütt. Nem csodálható,^ hogy a történelmileg és politikailag műveletlen magyar polgárság többsége reszkedni kezd a bolsevizmus tói való félelmében. Ez a magvar társadalom valóban a szó szoros értelmében a világ végétől # tart* Mindenkiben bolsevista emisszáriust látnak, a zsidók vacogó foggal mondják, hogy Gömbös is bolsevik, még pedig a legrosszabb fajtájú es az embe_ek sehol sincsenek még ennyire meggyőződve a szocialista tétel igazságáról, hogy a kapitalizmus bukás előtt all. A bolsevizmustól való^ez^a félelem természe­tesen Hsak-Magyar ország uralmon levő és jólétben élő rétegeinek rossz lel­kiismerete. Csak most, a semmivel szemközt, látják, hogy a hatalom és a jog elosztása ebben az országban nem igazságop, de ugyanakkor a hatalom elosz­tásának minden változása a mai helyzetben kinyitná a népharag zsilipjeit és forradalmi tünetekhez vezetne. Az ország lelkiállapotára jellemző^,hogy Károlyi Imre gróf egy most kiadott röpiratában uj földreformot követel, a hitbizományok felosztását, sőt védelmébe veszi a szovjetrendszert. Károlyit az ügyész fellépésétől csak azt menti meg, ho^y leánwa az ifjabb Horthy iele­sége volt, fia pedig a Horthy leány férje. * . /Foly t. köv./'

Next

/
Oldalképek
Tartalom