Bizalmas Értesítések 1927. január-szeptember

1927-02-22 [1471]

§ /-/ Prága, február 22. Áiagyar Távirati Iroda/^A Tribuna " elégedetlen Magyarország" ciűü voze'rttiUké'toen a háború utáni kaotikus állapotokkal foglalkozik ős megállapítja, hogy a győztesek és-legyőz: ttok egyaránt megérzik o háború utáni különböző nehézségeket. E nehézségek között legf ájdaltnasabbak a békeszerződésok okozta területi változások. Ami azonban nem engedi, hogy a sebek begyógyuljanak ós ami mind ujabb és ujabb fellázadásokhoz Vezet, az a legyőzött nemzet és állam pszihológikus érzésvilága, amely a kirekesztettségből és a deklasszif ikálásból adódik éa . amely nem origódi elaludni a multak emléket. Valóban nehéz is volna egyenrangúságról beszólni, amikor olyan alapvető kérdésben, mint aminő a leszerelés, ogyerészről bizonyos államok kénytelenek voltak a győzők minden követelését teljesíteni és elfogadni maguk felett az ellenőrzést, mig mások a maguk jó-^ szántűkből határozták meg, mily mértékben hajtják végre a leszerelést. Az r.-itantállamokitak saját érdeke, hogy feleslegesen ne fokozzák a többieknél ama bizonyos depressziős kedélyállapotot, nc engedjék • azt permanenssé szilárdulni, mert ennek következménye csak a bomlasztó dcstruktivizmus lehet. Ugyanakkor azonban a másik félnek sem szabad megfeledkeznie kötelességéről és saját magának kell gondoskodnia leiki egészségének restituálásáról. Meg kell állapitani, hogy Magyarország nem szivlelte meg ezt az elvet, jóllehet a meglévő példák követésre csábíthatták volna. A ma-gyarok tervei és törekvései eddig tagadóak és szenvedőlegesek voltak. A legitimista monarchista gondolatokat festik állandóan a horizontra és Magyarország delibáb-büvöletében napról-napra több és több érzéket vészit el az aktuális követelmények iránt. A magyar politikusok és államférfiak csak siránkozni tudnak a békeszerződések felett és egyenesen Messiástváró hittel hisznek a titkos jövőben. Magyarország^nem okult a német példán. Erről tanúskodnak Bethlen .'.;.-v. István gróf beszédei. Németország olyan helyzetben volt, mint Magyarország és az ebből kivezető utat Locarnóban találta meg. Ezzel szemben Bethlen István gróf legutóbbi veszprémi beszédében állást foglalt a köztársaság, a pacifizmus, a világbéke és páncurópa ellen. Az emberiség csapásának minősített^ ugyan a háborút, de megengedte, hogy egy nemzeten ' elkövetett igazságtalanság jóvátétele esetén megvan a létjogosultsága. Ezek után Magyarország nem csodálkozhatik azon, ha szomszédai bizalmatlansággal viseltetnek az igazságosság ilyetén interpretálásával szemben és ha a magyarolt politikai eszközeiben csak a maguk veszélyét látják. A bizalomra pedig szükség van. Ma már tisztán áll, hogy az európai államok az irott szerződésok iránt leküzdhetetlen bizalmatlanságot ereznek és hogy tisztára csak a szerződéseken Európa jövőjét felépi- . teni nem lehet. A felforgatott politikai és gazdasági élet helyreállításához kölcsönös bizalomra és jóindulatra van szükség. A szerződés megkötése csak külső forma. Elismerjük, hogy Magyarország helyzete súlyos, a könnyités módozatai azonban az o kezében vannak. Meg kell győznie c többi államokat arról, hogy a békeszerződés esetleges t*evidoálását tisztán diplomád:i akciónak tekinti, nem pedig katonai akciónak. Amig hivatalos nyilatkozataiban ennek ellenkezőjéről tesz bizonyságot, nem valószinü, hogy helyzetében javulás áll be.A demokrácia és a parifizmus a^beteg helyzet egyedüli remétliuma. Ez obiigatórius követelmény mindkét f.l szamara.Az egyik félnek vallania kell ezeket az elveket,a másik lei peuig ne legyen süket,ha re la szó esik.