Bizalmas Értesítések 1927. január-szeptember
1927-02-04 [1471]
Bizalmas értesítések, 1927,február 4. _ szám. Wien ,4,Februar. / Ung,Tal.Korr.Bureau/ Mehrere Blaet~er veröffentlichen eine Meldung dus Budapest .dass die St aatsanv; alt schaft sich zu dem Amnestiegesuch der Vereinigung der G-esellschaftlichen Verbaende zustimmend geaeussert hohe und dass die Begnadigung der Frankfaelscher in einigen Wochen erfolgen werde-, § /-/ Prága, február 4. /Magyar Távirati Iroda/ A pozsonyi Narodni Dennik a cseh külügyi szolgalatban történt változásokról irva megbotránkozik azon, hogy Pavlu Bogdánt;, még sem nevezték ki budapesti csehszlovák követté, A lap Csehszlovákia eljárását,amellyel Pavlu Bogdán kinevezését visszaszívta, felesleges respektusnak minősiti. A lap^azt irja, hogy a magyar kormány Pavlu Bogdán kinevezését azért kifogásolta, mert a magyar propaganda a Felvidéket állandóan ugy állatja be>mint Magyarország integer részét és bizonyára ugy véli, hogy , tót ember] budapesti cseh követté való kinevezése ezt a propagandát gyengite^né. A Narodni Dennik szerint azonban a csehszlovák külügyminisztériumnak annál is inkább ragaszkodnia kellett volna álláspontjához, mert ha ezt nem teszi meg, akkor evvel a cseh kormány felesleges dokumentumokat szolgáltat a cseh önérzet megfogyatkozásához. § /-/ Prága, február 4, /Magyar Távirati Iroda/ A Szlovák vezércikkben hosszasan foglalkozik a magyar külpolitikai helyzettel. A cikk bevezetésül megjegyzi, hogy Magyarország kezdetben nem tudott aktiv külpolitikát folytatni.A békeszerződések megkötése utáö ugyanis oly atmoszféra keletkezett a kis— és nagyantant körül, amely rí* e m volt kedvező a magyar külpolitika önálló fellépésére.' •; ;',íír v .. -4gyár kormány ehhez képest passzive. viselkedett a külpolitikában es érdeklődése a belügyi és gazdasági konszolidáció felé fordult.Bet&l^n kezdettől fogva , éles tekintettel felismerte ennek jelentőségét £S ezen dolgozott. Kétségen kivül megállapítható, hogy Magyarország Bethlen vezetése alatt belsőleg konszolidálódott is és most külpolikai érvényesülést keres. Gróf Bethlen István egyik terve, hogy az északi és déli szlávság közzé éket verjen, amit 1924.április 27-én egyik beszédében ki is jelentett. Bethlen római útját Magyarországon' a magyar külpolitika első győzelmének látják 1918,Óta. A lap végül a következőket irja/ Ha Magyarország a külpolitikában neki készül,lendületet vesz, / * ' a Felvidék és az egész köztársaság figyelemmel fogja kisérni a magyar Turul mozgolódását .Mi ^Magyarországgal béeében és jó szomszédokként akarunk élni.Ma" gyarországnak a..ónban fel kell ^hagyni azzal a törekvésével, hogy éket akarjon vetni az északi és a déli szlávsá g közé. Ez a legtöbbet Magyarországnak ártana.Nem hálás dolog^ütközőnek lenni. A román-magyar-olasz korlát Közepeurópa status— quoját meg nem változtathatná és tudvalévő, hogy a statusquo megőrzésére Csehszlovákia és Jugoszlávia megfelelő politikát inaugurál,Eszerint tehát a korlát teljesen felesleges. Budapest csak ismerje el a statusquot és egyáltalán nem lesz szüksége arra, Hogy bármilyen pánszláv terjeszkedéstől féljen.