Bizalmas Értesítések 1926. július-december
1926-09-18 [1470]
/-/ Prága , -szeptember 18./Magyar Távirati Iroda/ A Iribuna,Benes külügyminiszter házilapja, most foglalkozik csak a kormányzó mohácsi beszédével és a magyar külpolitikai orientációval. A lap egye* bek között ezeket irja: Tudjuk, hogy az olasz faszcizmus az utóbbi időben a Balkán felé törekszik és itt poziciot akar szerezni. Olaszország e tekintetben a középeurópai szláv nemzetek összetartását kényelmetlennek érzi a maga számára és • . , - ; kísérleteket tesz, hogy a szláv frontot meggyengitse, esetleg áttörje. E kisérletek közben az olasz faszcizmus mindig a magyar faszciznussel dolgozott együtt és sok szó esett a szluv veszélyről, a mely egyarent fenyegeti Olaszországot és •Magyarországot. Olaszországnak a helyzet ilyen állása közben sikerült szerződést kötnie Ju-goszlávi„val. Magyarországon a meg.llapodást.magy megeléged.ssel fogadta 1 , mert rájöttek, hogy Olaszország Jugoszláviát a francia befolyás alól ki akarja húzni. Következett azután a közeledés O^-aszorszug és Románia között és Magyarországon ismét azonnal megérezték, hogy QZ az akció azt ré^lczza, hogy -^oménia szakadjon el Franciaországtól és most már rneglatf|s/ütt, hogy Olaszország szándéka a kisantant széttörése. Magyarország ezt a perspektívát örömmel üdvözölte és természetesen kész volt támogatni minden olyan akciót, a^ely a kisantant likvidálásáéra irá\' hy al > valamint a két balkáni államnak Franciaországtól való elfordulására. Igy történt, hogy? • kormányzó, lehet, hogy az olasz faszcizmus egyenes parancsára , de biztos, hogy annak belegyezése mellett, a ^nció^je^ 0 ? 01 " 611 eSZéd ' et f^^Ólj írely U ^ ma ® F:ör politikai orientáA magyarok tették az első kezdeményező kepéit, ők nyújtják a kezüket, de igen körültekintően, sőt kockázat néküi. Ha Jugoszlávia erre az ajánlatra kedvezően felel, akkcr további lépések történnek, ha azonban Jugoszlávia visszautasító álláspontot foglal el, ez egyáltalán nem válik kárára Magyarország presztízsének. A magyar feudálisok szét akarják torai a kisantantot és ezzel azokat a bilincsket, amelyek a magár irredenta mozgalmakat féken tártnak. ü2t szeretnék, hogy elhigyje a világ, hogy' Magyarország ..-.....,/ valóban baráti érzésekkel viseltetik Jugoszlávia irányában. Sok szó esik arról, hogy miért épen Magyarország és Jugoszlávia között lehetséges ma a közeledés és az okok között szerepel a többi között az is. . hogy Jugoszláviának viszonylag a legkevesebb jutott a volt Magyarojszág területéből. Ezzel összefüggésben természetesen nem beszélnek a magyarok irredentáról, hanem a trianoni békeszerződés revideálásának elérésére irányuló törekvésekről. A Jugoszláviával való kapcsolatban tehát Mahyarország rnagáév^á tette az európai retorika frazeológiáját és igy akarja elérni dé/i szomszédjának bizalmat, hogy eltántorítsa-szövetségesétől és Olaszországgal együtt a maga szamara foglalja le. ' , utóbbi evek tapasztalataira. való hivetkozá..sal jó, m bizalmatlanok vagyunk a me-gpír akciókkal szemben, még azokkal szemben is, amelyeknek jelszavai békés jelszavak és amelyek a barátságosság oiztositasaval kezdődnek. Az'európai béke érdekében való volna, ha a iiozepeuropai nemezetek és államok barátságos antantba tömörülnének. tPt l ae ? kezáett magár akció azonban, legalább mai stádiumában, nem teKinthetc feltétlenül békés szándékúnak. A magji,r sajtó, nevezetesen a hivatalig, jobb oldali sajtó, ma egész nyiltan beszél Jugoszláviának Dfefn? 1 ^°^ SZ " gto1 és & Kisantanttól való ,eltántoritásásrol, Olaszország déR •" nak a Bal kánon való előnyokulásáról, a trianoni békeszerző„2™ V1 , ZK jának szükségességéről, tehát ez az akció a pacifikáláshoz nem 3ürülhet hozzá. A magyar sajté cikkeinek, olvasása után benyomásunk az, hogy az aj magyar, akcié céljai es irmán/vonalai nem 1 békések: és barltságossak, hanem inkább önzek és materiéii^cikusak.