Bizalmas Értesítések 1926. február

1926-02-17 [1468]

§. Pari s, február 17 ./Magyar Távirati Iroda./ Bossan a Paris Midi­ben Ulain, Rába, Jankovich. Gömbös ás Marsovszky rövid jellemzését adja. A tudositénak Gömbös a következőket mondta Marsovszkyről: — Hágai utja előtt Marsovszky szabadságot kért tőlem magánügyben. Mé­lyen belepirult ugy hogy azt hittem, szerelmes. Ha tudtam volna, hogy ha­misfrankok elhelyezésével foglalkozik, bizonyára jól pofonvágtam volna. Gömbös egyébként az alábbiakat jelentette ki: — Biztosithatom, hogy semmi közöm a hamisítókhoz. Először is, mert ir­tózom az ilyen rejtett, alattomos harctól, azután mert nem mentem volna ab­* )a ^f 1 ^ k osy ir ^ sodraE-gu szerepet játsszam; végül, ha ón lettem volna az in­spiráló, az ügyet bizonyára jobban megszerveztem volna. A tudósitó megjegyzésére Gömbös kijelentette, hogy a S2Ózat nem dicsői- * tette, hanem csak mentegetni igyekezett a hamisitókat abban az értelemben, hogy nem haszonlesésből cselekedtek. Igaz, hogy Windischgraetz herceg eladó­sodott, de ezen néhány hold szőlőjének eladásával segithetett volna. Külön­ben a Szózat most támogatja a kormányt az ügy felderítésében és a közvélemény felvilágosításában. " ­— Sajnos — mondta Gömbös ezután —, nálunk a közvélemény nincs ugy megszervezve, mint Franciaországban. 1921 óta lemondtam az irredentizmus hir­detéséről, mert a magyar nemzet erre nem hajlik. Véleményéül szerint kis or­szágunkat ugy kell megorganizálni, mint egy mfcntagazdaságot, amelyet gondo-­?, an , Iűuve 3-^ ek « Magyarország földrajzi helyzete kitűnő: ezt ,ki kell használni. Foldmxvelése virágzó, de ahelyett, hogy ezt fejlesztené, iparával foglalko­zik, amelynek termékei rosszabbak és drágábbak, mint a külföldiek. Sz vi­szont arra kényszeriti az országot, hogv prohibitiv vámtarifát alkalmaz­zunk és igy^segitségőre siessünk annak a hét zsidó családnak, amelyek pór arisztokratával együtt az ipart kezükben tartják. Az én antiszemitizmusom nem annyira a zsidók ellen irányul, akikkel nem érintkezem, mint azok ellen a keresztények ellen, akik a zsidók eszközei . j , lv + . cha f berlai » irataira ós a magyar statisztika adataira hivatkozva azt ?íi$íf tt i a fa J védok célja annak elérése, hogy a zsidók az egyes foglal­kozási ágakban a hat százaléknak megfelelő népességi arányszámon felül ne jelentkezhessenek, és feogy nemzeti kisebbségnek te lantessenek. — Egyébként — igy fejezte be nyilatkozatát Gömbös -- azt hiszem, hogy a zsidóságnak meg kell kísérelni nemzeti állam alapítását. w nté^A T>?. a r 1 s ' fetru ar 1?./Magyar Távirati Iroda./ A Radical mai száma Linder Béla, a magyar köztársaság volt hadügyminisztere" aláírással cikket nozoi, amely kimutatni igyekszik a mai rendszer tarthatatlanságát ós anti­demokratikus voltát A cikk főként a magyar agrárkérdést tárgyalja: ez Lin­Í5. 55 i egyik alapja annak a feudális rendszernek, amely máig is teljes ?§T^f t\érvényben van. Statisztikai adatokkal igyekszik kimutatni, hogy a í i íí • *' > ' kétot °drésze arisztokrata és papi latifundium. A helyzet nuicsat az agrárreform teljes végrehajtásában látja. Ezt a reformot a szom­EK?!?S államok radikálisan oldták meg: a megoldás Magyarországon csak a köztársasági államforma mellett képzelhető el. ^ » r- K. szekció § /-/ y r ág a,február 17. a . jv ../Iviagyar "Távirati Iroda./ A Prager Presse és a többi estilapok azt ir^ák,hogy Rába tegnapi Vallomása világosságot deritett Windischgraetz akciójának a németországi bankóhamisitás­sal való összefüggésére .Utóbbi akció az összes középeurópai államjegy <^k ha­misítását tűzte ki célul maga ele.A magyar-német akció bizalmi embere Schulze lett volna. Az estilapok közlik a Magyar Távirati Iroda jelentéséi, a parlamenti .

Next

/
Oldalképek
Tartalom