Bizalmas Értesítések 1926. február
1926-02-16 [1468]
§Bukarest , február 16. A félhivatalos Viitorul foglalkozik azzal a válasszal, amelyet Bethlen István gróf miniszterelnök Károlyi Imre gr^-ófnak adott, és azt mondja, hogy e nyilatkozat legfontoe • sabb része az, amelyben a miniszterelnök kijelenti, hogy az ellenzék minden ismételt támadása ellenére kormányon kivan maradni. A Bethlen-kormány szempontjából három kritikus pillanat volt: az egyik Károlyi Imre föllpp.ése, a másik a kisantant határozata és a harmadik Briand miniszterelnök várható kamarai nyilatkozata. Ugy látszik azonban, hogy a döntő pillanat már elmúlt. Magyarország diplomáciailag azt igyekszik kimutatni, hogy bizonyos nemzeti oktalanság és erőlködés áldozata, másrészről a kohzervativ angol sajtó támogatja a magyar , „kormány föltevéseit t viszont a francia sajtó valamivel mérsékeltebb hurnkat penget és hátrál.-Nyugaton vannak egyes körök, amelyek azt hiszik, hogy Bethlen István gróf távozásával Középeurópában a káosz és a zavar . * korszaka kezdődnék. Ez a politika azt jelentené, hogy a bűnösöket nem bürvtetik meg és azok az emberek, akik eddig a béke ellen szőttek aaszeesküvést, nem alaKulnak át egyik napról a másikra rendes emberekké. Bethlennek a kormányon való megmaradása jelentős' . s a kisantant szempontjából is. Ez.a hatalmi^ blokk y alkalmas időben interveniálva y meg fogja aka- . dályozni a kalandokat és ki fogja zárni a lehetőségét a meglepetéseknek, §Bu karest, február 16. A Románia, a nemzeti párt bukaresti hivatalos lapja,foglalkozik Duca külügyminiszternek a kisuotantkonferencián elfoglalt álláspontjával és többek közt ezeket irja: Duca arról értesült, hogy a temesvári értekezleten Jugoszlávia és Csehország a budapesti bankjegyhamisitást napirendre fogjáttűzni. Arról is értesült, hogy már meg is szövegezték azt a tiltakozást, amelyet a magyar kormánynak akarltak küldeni. Minthogy azonban Duca partja, a liberális párt tárgyalásokat folytatott az erdélyi magyarokkal, a külügyminiszternek nem konveniált, hogy ezt a kérdést á temesvári értekezleten megvitassak. ' Ez volt oz oka annak,^hogy Duco különböző ürügyek alatt halasztgatta a, konferencia megtartását. Időközben, ugy Jugoszlávia, mint Csehország képviselőket küldtek Budapestre, hogy nyomozzanak az irányban, v?.jjon nem hamisitottak-e ott dinár* vagy cseh^korona-bankjegykket, Egyedül Duca nem tartotta szükségésnek, hogy bérkit is kiítü^djön, Duca .védekezése ismeretes: A magyaroknak nem volt érdekük, hogy gyönge valutát hamisítsanak, mint amilyen a lei. Ez a védekezés nevetséges, mert a francia rendőrmegbizottaknak Nádosyval folytatott kihallgatása során Nádosy kijelentette, hogy a pénzhamisításnak az volt a célja, hogy visszaállítsák az ezeréves^Magyarország határait. Ezt Duca is tudja. A magyar terület legnagyobb és leggazdagabb része Roméniának jutott. Ebből következik, hogy Romániát mindenek előtt érdekelnék a budapesti leleplezések. Duca mégsem tartotta szükségesnek, hogy bárkit is Budapestre küldjön s ezzel bizonyi*' tékát adta, hogy inkább liberális, mint román. Ez volt az oka annak is,', hogy halogatta a kisantant konferenciáját. Ez a halogatás azonban a»*odal. mákat keltett Belgrádban és Prágában. A lap értesülése szerint^ a legutolsó halasztás után rv belgrádi és a prágai kormány azzal a -kéréssel fordult a francia kormányhoz, hogy könnyitse meg a kisantant államainak ezt az összejövetelét. -E^közbelépés és amaz intervenció következtében, amelyet .Briand magánúton intézett a román kormányhoz, határozta eljDuca a temesvári konferencia időpontjának -wí^legos megállapítására. A lap ezután megtámadja Duca külügyminisztert ezért a magatartásáért és azzal vádolja meg, hogy az erdélyi mágnások k-.dvéért, akiknek Budapesttel szoros kapcsolatuk van, feláldozta az .prszág érdekeit, J ^a^üfe"
