Bizalmas Értesítések 1925. január-március

1925-03-07 [1465]

'§Bukarest, március 7. Az Uuiversul március 7.iki keltezésű számában közli, a Magyar Távirati Irodának a nemzetgyűlés keddi üléséről az Orient-Radio ügynökségnek küldött táviratát, amelyet a Rador-ügynökség azzal a jelzéssel adott ki, hogy a sürgöny megkésett. Ennek az allitásnak ellentmond a Dimineata előző napi szamának az a megjegyzése, hogy Bukarestbe a lapok készére szánt sajtctávirat érkezett, amelyet azonban a külügyminisztérium visszatartott. Az' Universül a Magyar Távirati Iroda tudósításának teljes terjedelemben való leközlése után a következő megjegyzést teszi; Ebből a táviratból világosa, látható, hová vezethetnek egy miniszter nyilatkozatai, aki el akar haritani bizonyos olyan gyanúsításokat, amelyekkel személyét illetik,,miközben olyanokat mond, amelyek az ország ellen irányuló hadjáratot provokálnak. /MI// " —' . k% " §Bukarest

t március Vr, A félhivatalos ViitorulnMagyar fenyégetések"cimmel a következőket irja: A magyar kormánynak az az óhajtása, hogy a Nemzetek Szövetségénél az erdélyi kivándorlások ügyében panaszt emeljen, túllépi a jóhiszeműség határait. Több mint nevetséges ugy állítani be nehény ezer magyar kivándorlását, mint

N a román kormánynak azt a szándékát, hogy kiűzze Erdélyből a magyar elemet. Még különösebb dolog az, hogy végeredményben a délamerikai magyar konzul az, aki ezeket a magyarokat kivándorlásra ösztönözte. Ezek a részletek azonban jelentéktelenek. Magyarországnak tudnia kell hogy mi vagyunk az -urak a magunk házában és ugyji kivándorlás kérdésében, mint minden más kérdésben olyan politikát követhetünk, amilyet hasznosnak találunk, nem pedig oljrat, amely Magyarország inyére van. A kisebbségi szerződés megá.ílapit kisebbségi jogokat, amelyeket Románia bőségesenjj.V ' Bizouyitéka ennek az a tény, .hogy a magyar elem itt természetesen a lojális elemről és nem arokrói az irredentista agitátorokról beszélünk, akik Budapesti utasitásra szálainak fel - sokkal boldogabbnak érzi magát Nagyrománia keretében, mint Szent István koronájának uralma alatt.. Valójában ugy áll a dolog, hogy Románia tág demokrata politikája következtében az erdélyi magyar parasztok, akik a magyar bárók rabjai voltak és ezek uralma miatt agrárproletárokká váltak, ma földhöz futott ^ és megerősödött békés parasztok. Ezt nem vitathatja el Romániától a grófok^klikkje, amely a háború után is uralkodik Magyarországon, Mi jó szomszédi viszonyt akarunk Magyarországgal, azonban igaza volt Duca külügyminiszternek, amikor a szenátusban azt mondta, hogy ilyen jóviszony nem állhat fenn, ha ^ a budapesti kormány minden pillanatban ós unos-untalan a Nemzeuek Szövetségével fenyegetőzik minden alapot nélkülöző kérdésekkel. Valóban csodálkozunk azon, hogy Magyarország folyton a Népszövetséghez fordul, amely lassanlassan belátta,mennyire alaptalanok azok a hivata*Los vagy félhivatalos vádak, amelyeket Románia ellen emelt, /MTI/ l_$HJZ.[pü~t~ § B u k a r e st , március 7. A Dimineata^beszélgetést közöl Oprean vizügyi főigazgatóval, aki most tért vissza P-árisból. Oprean ÍSKSL mertette a lap tudósítójával, hogy a vizügyek terén minő tárgyalások folytak a-megszállott területen maradt magyar állami javak értékének^a^jóvátételi számlára való átirása ügyében. Oprean szerint Magyarország kéréseit terjedői mes zöld könyvben nyújtotta be, Hetven millió aranykoronára becsülik az Erdélyben végzett vizügyi munkálatok értékét. Ebbe az összegbe beleszámitotttákaz erdélyi folyamszabályozás valamennyi állami költségét,^ úgyszintén a p atrti lakoságnak és a folyamszabályozással kapcsolatos intézményeknek nyújtott segítségeket. A román bizottság memorandumában azt kérte, hogy csak a hajózható folyókon és a hajózhatósúg szempontjából végzett munkalatokat vegyék föl. Ily feltétel mellett csak a Bega-csatorna jön számitásba, amelyért a magyar bizottság^nyolc millió aranykoronát kér. A román bizottság csupán két ^millióra értékelte a Bé^a-csatorna munkálatait azon a részen,^ amely Romániának maradt. Tudvalevő, hogy e csatorna nagy része Jugoszlávia birtokában van. A Béga-csatornának z a része, amely Romániához 'tartozik, nem képvisel többet, mint háromszázezer aranykoronát, mert a csatorna szállítóképessége roppantul csökkent. Ami a Ké'rös, Maros és Szamos folyókon történt munkálatokat illeti, amelyekért a magyar bizottság 18 millió aranykoronát számit föl, a#román bizottság kimutatta, hogy nem lehet szó semmiféle összegről, mert e folyók nem hajózhatók és hajózhatóságuk érdekében nem történt semmi. A magyar bizottság ezenkivül a Vaskapu-szoroson végzett munkálatoK fejében 30 millió arau/bronát kért. /Folytatása következik,/