Bizalmas Értesítések 1924. július-szeptember

1924-08-17 [1464]

§ Róma, augusztus 15./Magyar Távirati Iroda./ A Seoolo közli Tamaro hosszú levelét, amelynek ez a oime: Egy középeuropai tartományt odaígér­tek Oroszországnak. A oikk szerint a szovjet nagy^agitációt fejt ki Középeuropában. Ezt az agitációt nagy mértékben elősegíti Masaryk cseh köztársasági elnöknek 1920-ban Gillerson, a prágai szovjetmisszió" főnö­ke előtt tett nyilatkozata. A nyilatkozat szerint Masaryk a Ruténföldet csupán mint Oroszország bizományát tekinti, amely ideiglenesen Csehor­szág gondjaira van bizva. Tamaro nagy fontosságot tulajdonit annak a ténynek, hogy az Internacionálé legutóbbi kongresszusán Kreybig oseh kommunista képviselő követelte a Euténföldnek Oroszországhoz való osa­tolását. Ezt a felszólalást hosszas vita követte a oseh es a szovjet­sajtóban. Ezután Tamaro részletesen leírja a Ruténföldön most uralkodó fá&fáXfé/é)f%)&& anarchisztikus állapotokat s kifejti, hogy a Ruténföld valamennyi lakosa, beleértve az anarchistákat is. osehellenes. Hangoz­* tatja annak szükségességét, hogy Európa figyelmét ráirányítsa a Rutén­földre, mert ez a terület nagy sztratógiai értéket képvisel a Duna­politika szempontjából. Tamaro megvádolja a cseh kormányt, hogy^cinkos­társa a szovjetnek, mert a Ruténföld lakosait, akiknek mentalitása nem elég orosztar/át, az iskolák, a templomok és a közigazgatás révén elorcszositani törekszik. Végül kijelenti, hogy a szovjet, ha hatalmá­ba kerítené a Ruténföldet, kezében tartaná Középeuropa helyzetét s meg­vetn& a lábát a Kárpátok vonalától délre a Dunamedenoében, néhány lé­pésnyire Budapesttől, vagyis közel az Adriai tengerhez és így Olaszor­szághoz. - HM § Prága, augusztus 16./Magyar Távirati Iroda./ A Venkov, a oseh agrárpárt és Svehla miniszterelnök lapja, a cseh-magyar kereskedelmi kapcsolat fejlődéséről a többi közt ezeket irja: Annak ellenére, hogy a két állam közt már többször megindultak a tárgyalások a kereskedel­mi szerződés megkötésére, ez sohasem sikerült, mert a magyarok sza­munkra elfogadhatatlan politikai feltételeket kevertek a tárgyalás a­nyagába. A mai helyzetben a cseh földmivelés alatta marad a magyarnak. A magyarokat kellemetlenül érintette az, hogy agrárvámjainkat fel a­karjuk ujitani. Ezért jönnek ők most azzal az ajánlattal, hogy velünk kereskedelmi szerződést akarnak kötni. Iparunkat^nem szabad továbbra is oly kedvezésekben részesíteni, hogy annak mezőgazdaságunk vallja karát. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom