Bizalmas Értesítések 1923. október-december
1923-10-10 [1462]
§ P a r i s , október 9* /Magyar Távirati ír oá a/ Jean de Bonnefai hétfon tartotta meg a Club Faubourgban a magyar kérdésről ezöló előadását, apállyal nagy óikért aratott, A terem ebből az alkalomból zsúfolásig megtolt, megjelentek az előadáson többek között * Be Monzie és Raynald szenátorok; vala mint Korány i Frigyes bá ró párisi követ* Hevesi Pál követsé-gi tanácsos, praznovszky Iván követ és a francia politikai, pénzügyi és karaskadelmi élet számos kitűnősége ia„ Ott voltak az előadáson, özeken kival a rendkívül népszerű klub tagjai is nagy számban, Jeande Bonnefon hosszú előadásét, amely megkapó képet festett Magyarország; történelmi szerepéről és jelenlegi nyomoráról a megjelent közönség viharos tapssal fogadta. Bonnefon előadásának legértétoaebb része Poinosré és Bethlen István gróf miniszterelnök köájtt vont párhuzam -volt. Srrol Bonnefon a következőket mondotta; « Mind két államférfiú közös politikai erényeké kel rendelkezik. Mindketten megvannak áldva azzal a kitartással, mely az idő segítségével minden akadály felett győzöd elmeakedik. Minőket tőtől téliesen távol áll a személyi érdek. Mindketten művészei annak , hogyan kell a közvéleményt irányítani és fenntartani, Mindketten tökéletes nyugalommal rendelkeznek és mindkettőjüknek közös vonása az a tapintat, amellyel fi felesleges súrlódásokat el tudják kerülni, Polncaré és Bethlen gróf egyaránt megtestesítik a jől átgondolt és céltudatos akarat kifejezését. Noha mind a ketten talán erőszakos és ideges természettel birnak, mégis minden körülmények között urai mozdulataiknak, szavaiknak és gondolataiknak. Ekesszólésuk felette áll minden irodalmi mellékbefolyásnak. Beszédeik ugy érik a hallgatóságot, mint a kalapácsütés ek.Egyiküknek sincs más vagya, >fgp más célja, vagy más büszkesége, mint a haza érdeke, amely szamukra mindent jelent 4 « Bonnefon előadását azzal fej ezt® be , hogy Magyarország sürgőb segitése érdekében szólott, és Poincaréra hivatkozott, aki Franciaország akaratát rá tudja kény szerint oni a nagy- és kis antantra* Ezután Haynald szenátor szólalt fel, aki haigsulyozta 2 hogy Magyarország a genfi tanácskozásokon kedvező benyomást tett. Azt hiszi v elmondhatja, hogy FranciEorszá^magatartásában soha sem vezette elfogultság Magyarországgal szemben íot) és hogy Fr&nciaor az ágnak módjában vau a kisantant magatartására csillapitó befolyást gyakorolni,. Hangsúlyozta, hogy Franciaország azt kivanja s hogy Magyarország jelenlegi válsága ked •'• vcző megoldást nyerjen* A Magyarország és Franciaország között fennálló őszinte baráti viszonyt . \ ismét meg keH ujitani* Ezután az összejövetel elnöke az előadás feletti vita megkezdésére hivta fel a résztvevőket s igy szabad folyást engedett az esetleges ellenvetéseknek is*. ! A résztvevők egyike erre felolvasta Horthy Miklós kormányzónak Earczagon elmondott állitélagos beszédét, amellyel Magyarország rosszakaratát kivánta megvilágít ani a * Erre Monzie szenátor kért szót és ékesenszóld ás elragadó beszédében, amelyet még teljesen friss emlékek hatottak át, kifejtette azt a tételét, hogy ha Franciaország reális külpolitikát akar folytatni,, akkor tiszteletben kell tartania valamennyi nép belpolitikai fejlődését. Ezután a hallgatóság elé idézte Horthy Miklós kormányzó nemes egyszerűségű ős vonzé : •';' ' f egyéniségét, amelyet a nemes hazafiúság eszméi töltenek el teljesén, Magyarország politikai fejlődését soha sem akadályozhatja meg külföldi beavatkozás, amely egyenesen esztelen politika volna,, Sürgős segítséget kivén Magyarország számára, amely különben öszazeomlik és a Balkánon ujabb Összeütközéseket idéz elő, Monzie szenátor beszédét a hallgatóság viharos tapssal fogadta és nagy rokonszenvvel ünnepélte a szenátort,, Erre egy felszólaló azt a kijelentést tette, hogy mielőtt Magyarországot Franciaország barátságában részesitené,. vissza kell emlékezni a háborúra és gondolni 'kell x^ranciaország többi barátaira. 2 kijelentésre Tisseyre kénviselő szólalt fel és rövid erőteljes beszédben válaszolt az előtte szóiénak» A beszéd méltó voltba régi parlamenti szónokhoz, "Ha nem felejtjük el a hábunit., akkor Örökkévalóvá tesszük azt } - mondotta Tisseyre.. A trianoni Magyarország vájjon életkép pes~e? Kern az., Magyarország sem nem győztes,, sem nem legyőzött-, Le kell csillapítani a népek haragját a közelebb kell őket egymashoz hozni, meg kell teremteni és vissza kell állitani a valódi békét," A többi szónokok, akik ezután még felszólaltak, valamennyien Magyar ország pártját fogtól-;. Ezután még egyszer Bonnefon szólalt fel, aki még egyszer megcáfolta Horthy Miklós kormányzónak Karczagon tartott állítólagos beszédét... i A magyar ügy Uoan-de Bonnefon előadásával minden tekintetben ny ert,
