Bizalmas Értesítések 1923. június-szeptember
1923-08-29 [1461]
miat » nyugateurópai kapitalizmus önző hatalmaskodása ellen „különösen ' podíp azzal a Franciaor-aságca^ szembei*. ao*ly militarista éa imperialista politikájával ujabb veszélye a világbékénekr Abban a pillanatban, amikor ez a blokk Köaépeurópában létre jön, lényegesen megváltozik az egész szituáció á kisantant akkor nemcsak hogy elveszti mi "<i*n ^ontoaaé ha&em megszűnik egéé? állaorezonja ie- Csehországnak a^ar'fc nem akarva e blokkhoz kell caatlakoznia, vagy pedig nyilt öaszeütközésbe kerül Magyarországgal a tót föld miatt s Lengyelországgal Szilézia és néhány más határmer.ti helység miatt^ ebben a harcban azonban az erők ahányára való tekintettel mindenkép a rövidebbet húzná Magyarország,Lengyelország és a balti államok blokkja politikai„ . K^dasági és kulturális szempontból egy uj munka feladatait venjtév át, a középeurópai Svájcét, viláfcosan kifejezett pacifista irányzattal* Arra nem koll szót vesztegetik hogy €& a blokk már fennállásával i» lényegesen befolyásolná a közeli aromazédaágában lévő egyéb nemzetek magatartását, Mi/horvátoky a forradalom óta teljesen elhanyagoltuk azt a nemzeti köteleősegünket * hogy figyelemmel kisérjük a viszonyok fejlődését Magyarországon, a meg eom kiaéreltük, hogy Lengyelország* g«i valaminő érintkezésbe jussunk:, Igaz, hogy abban. hogy mi nem ismerjük a magyar viszonyokat,a belgrádi politika a föbünöe, amely Magyarország határai éa & mi határaink között az utóbbi öt éven keresztül az állandó háborúskodáshoz hasonló helyzetet teremtett* A belgrádi politika azon volt, hogy bennünket hermetikusan elzárjon minden befolyástól, amely esetleg a Dráván túlról jöhetne* Ez az oka a határok sarasának > a rendes forgalom megakaoztásának, a magyar \ jságo-k kitiltásának etb, , 9 A magyarországi viszonyokról nekünk horvátoknak eddig caak annyit volt szabad tudnunk, amennyit nekünk Belgrádból nagy kegye8ea EOgengadtek* A különböző avanturlatákat, olyanokat mint gróf Karolyi Mihály éa az immert Jáezi Oszkár, a belgrádi kormány dédelgetett kedvenceit, mint a magyarság gondolkozásának éa érzésének egyedüli igaz reprezentánsait mutatták be és a magyarországi helyzetet permanens anarchiának tüntették fel, amelynek uralma alatt rémesebb dolgok forintak elÖ 9 miat a legsötétebb középkorban, A belső közigazgatási éa törvényhozási konszolidációról, a kivitel^ _ aevetesea a mezőgazdasági kivitel erősödéséről és a katonai erök organizációjárói, amely ma vagy holnap esetleg reánk nézVe ie veszélyes lehat 6 a külföldi magyar propaganda munkájáról és törekvéseiről és e propaganda rendkivül kedvező sikereiről, nekünk horvátoknak aemmit sem volt szabad megtudnunk, mert belgrádi tutoraink nem engedték meg Más uton, nevezetesen az olasz t a francia és angol sajtó söt a prágai cseh sajtó utján kellene megtudnunk, hogy milyen óriási erőfeszítéseket tesz egy fiatal, ügyes, vállalkozó, fegyeÍmezett, a kultúrára és a haladásra alkalmas nemzet, mint apmilyen a magyar hogy mielőbb éa minél jobbaa kigyógyuljon azokból a sebekből, amelye* ket a világháború ütött rajta<>Sz az erőfeszítés és törekvés jó például szolgálhat nekünk horvátoknak* Szt a példát követnünk kell, a akkor az európai civilizált nemzetek körében miiej^ is el fogjuk érni azt a megértéét és rokonszenvet, amelyet a magyarság már élvez 9 ****** ónomat es 3p44%<»**f> Az Eclair egyik cikkében ugy~tudja„ hogy Jouvenel, a » pár«t&tláfa megfi.gyelet. útjában el^keríUte Budapestet és iM&gy&rorssá* got Bécsen £.$r&ztüt ea Magyarország ellenségei részéről kapott föl* világositóvsai nyomán fogja birálat alá venni-A lap ezért sürgősön ki* váaatoanak tartja,hogy egy vaj óban elfogulatlan tanulmányozó számoljon be Magyarország pontos helyzetérőlcXz annál ia szükségesebb,mert azt az országot roesanl ismerik Franciaorszégbany/Vf^Cy ü m # i § /-/ Prága, augusztus 28• / Magyar Távirati Iroda/ A Pravo Lidu jelentése szerint az osztrák határon fekvőJjCratzeni vár~ kiot.'Dyoa érkezett Hohenberg Ernő, Ferenc Ferdinánd ifjabbik fia,néhány aaaráaoh-ostraui polgári egyén, egy tábornok éa a jabc prágai angol kovát.. Ezek a személyek titkos tanácakozast folytatnak Qratzonben, a kasté3.yb« sejdítit sem; eresztenek be és szabadságolták a személyzetet, A lap/hatőság közbelépését követeli, /a • wm*m*m ma
