Bizalmas Értesítések 1923. június-szeptember
1923-08-10 [1461]
u |Pári a p augusztus 9„ A Oorrespondaace Universelle hasábjain $ourgeoia szenátor a Hsán tant sinajal értekezlet érdi írva sajnálattal állapítja meg ö hegy Lengyelország falv ét eléről ezúttal nem határoztak^ noha csak Lengyelország belépése tehetné teljessé a kisantantot & adhatná meg neki a kellő súlyt Ugy a szövetségének általános politikáé |a» miat ea eurépai háfef fenntartás tekint etében^ A kisantant - Lengyelországgal bővülve - nélkülözhetetlen klegé ssitő részét alkotná a nyugati . hatalmak szövet2égének A eik&iné kifejti azután^ hogy a békét két irány"Oől fenyegetheti vessely* a német bosszúvágy és az orosz forradalmi pro- • pagenda réazéxiJlw A németek bosszúvágya aemosafc jpraaeiao razágot fenyeget i 9 de a versalllesi szerződés valaaenayi aláíró hatalmát^ Németország nem fog visszariadni az orosz kommunizmussal kötendő szövetségtől ueaQ nem törődve avval # hogy ilyen mólca 3Beleteurópát esetleg bolsevista hullám öntheti él^ Be vannak ezen JtíVdl kisebb tűzfészkek, is. amelyek:?e %yelat kell«j Nem beszélve a mindig bizonytalan Magyarországról ott van Bulgária„ ahol egykori ellenfeleink bánit a i jutottak hatalomra,, ott van Görögország,, sec el y nehezen nyeri viasza a maga egyensúlyát és ott van Törökország , amelyet győzelmi mámorral tölt el Laueannebaa aratott a ikeréi Mindez megértteti, milyen fontossága lenn© annak ö hogy langy e.In zszág is helyet foglaljon a kisantant kebelébe® ée ilyen módon kialakuljon a Balti-tengertől az Adriai-tengerig az a politikai blokk,, ame^r elválasztja Kémet országot Oroazországtól s gyűrűbe zárja Ausztriát és Magyarországot és vezető ezerepet visz a Balkánon*;! A béke fenntartása érdekében elsősorban arra van szükség, hogy Németország és Oroszország kőzött katonai ée politikai sorompó emelteesékí,' Erre a szerepre Lengyelország hivatottó A lengyelek jól begyakorolt és jfegyelmasetfe hadseregükkel lománia támogatási a mellett 83emkeszállhatnak a kelettel éa Cseaorezág támogatásával visszaverhetnek mini ea támadó fenyegetést a Nyugatról, Lengyelország beléptével a kisantant nagy katonai erőtényezővé válnék, gazdasági hatalma la igen nagy lenne* §t&&8&& tekintélyes pelttkai erőt képviselne éa ez a politikai erő,; szoros taposó lat bam a nyugati hsfealmaJc szövetségének erejével, végi eges biztositéka 1 enn© m•békénak^í Bísurgeoif végül sürgeti,, hogy a francia politika ia tegyem meg minden lehetőt a Msantant és Lengyelország kötelékeinek 8zoroaabbra fűzésére^ /USX/ /-/ P r 3 g , 9 a August/Ung, Tel.Korr, Bureau/ A|jfct-crdneten Ushlir, tíer Leíter der tschechoslovak ischen Delegation fur die beveret ehend ej . Sitzung der interparlaaen tar ischen Union in Kopenhagen, auf der auch die Mind erheítsf rage zur Verhandlung gelange n wnv , aus ser te sioh in u er Prager Presse unter anőeram wie folgt; Wir können mit gekreazten Háhden der Resolation beziehnngste*ae der Beklaration über dieHechte und Pflichte der Minoritáién zusehen, Őa wir uns ere Pflicht gegenümber der Minöerheiten in einem grŐsseren Maasse erfüllen , als una" aie Vertragé auf er legén und wir können bloss fragen, wann uie Deutschen unö alle übrlgan, uie yielleicht den deutschen und ungarischen Verleumdungen unsere Staates Glauben schenken, eich endlich nach aich selbst umsehe.n und "ich mit ihren Minoritát en ausgleichen werden, Ich habe in Basel auf die Lage der tschechischen Minoritáién in Österreieh, auf die Situation der Slovaken in Ungarn, auf die Lage uer Lausitzer, Serben und Polen in Deutschland hingewiesen. Gráf Apponyi varian gte von mir Paten über die Slovaken für die ungarisehe Begierung and dritthalb Monat e darauf erschien die bekannte Verordnu^*; liej? Regierung Bethlens über den Minoritátensebutz ín Ungarn, die die~^gel bestátigt, alles in der Welt zu veraprechen, Allerdíngs wird auch elese Verordnung die ungarlánd ischen Slovaken nicht zur polit ischen Preiheit ver halfán, Ich erwarte , dass wir irgendwo auf einem intermticnalen Porugi pehr bald Tlagarn ©egagnen und c ie Bethlen-Verordnung als Magtér des Minof itátenachutzee hinstelién werden. Im garrzen wird uer Standpunkt der tschec husi ova&ischfui Delegjt Ion auf u ar interpa r3a mantar ischen Kouferenz in Kopenbagen., wenigstene ihrer tschechischeri Mitglieder, zu £ er Minoritát enfcássolutionen folgénder sein: írstens: der Deklaratíon übejjkuie Bechte und Pflichten der Mínorítáten stimmea wir bei, allerdings nur unter uer Voraussetzung, uass diese Grundsátze allgeae in gemaint sima und ausdrüokllch uen Konsiitutionen a Uer Staatan einverlelbt werden, nicht nur jener seohs, welche berelts die Minoritát en vertragé untérreichnet , haben^/íolen, Tschacboslovakei, Jug csl avien, Humán ie n, 6r i ech ealand , Armenien,/Zweitens die Resulutíon über uie Paritátskommlssion, welche Streitigkei ten zwischen uen Majori tát en und Mlnoritáten schlichten soll, ist in Beantragtem Sinne undurchführbar e Streitigkeiten as ischen dea Staat und einer Minoritát gehőran vor ein orden fliehes staatliches Verr waltungs— oder Konsitutionsgericht, wáhrend die Paritátskomminsionén hőbhstens nur konkrété JPragen von untergeordneter Bedeutung lősen könnten,, Brittana die beantragte dreigliederige Kommiesion für Minoritátsfragén beia Bate des Tólkerbunőes ist Sache der Brwfegnng dieser inte7.*nationalen Institution ? uie den Minoritátsfragen hínlánglich Aufmerksaakeit widmet,, Peri s , augusztus 9,/Magyar Távirati Iroda/ Pierard szocialista, a Popmlaire levelezője f Londonban találkozott Károlyi Mihály gróffal 9 akivél Európa politikai helyzetiről társalgott, A levelező sajnálkozással konstatálja, hogy Károlyinak rossz neve van a politikusok ós diplomaták körében, úe birja a világ szocialistáinak rokonszenvét, akik a háború alatt az imperialista Németország vereségát kívánták 0
