Bizalmas Értesítések 1923. június-szeptember

1923-07-04 [1461]

> 4.A , $ p a

. r 1 s» július 3. A jóvátételi bizottsá* Utdek**, fn* h« t urazni a Magyarországba kiküldendő misszid össz et ét eláVoX A mi sLiá programját a francia, angol és olasz a legátusok hosszas esímeoseréje a tan megállapították. Jelenleg a jóvátételi bizottság hangn 1 a«

Yar ország irányéban igen kedvező; el van határozva, hofy Lfézíedés^ben üíS^rA!/^ találM 6 meg

°

laáSt C talpra. § S o pro n , július 3. A megszállott Nyugaiaagyarország területének lakosságát a legnagyobb izgalomban tartja, hogy az osztrák koraány oeg akarja szüntetni az úgynevezett Burgenland tartományif, önállóságát és a aegazállott területet fel akarja osztani az osztrák tartományok közölt. A lakosság tiltakozása jeléül kedden délelőtt nagy népgyiléat tartott Kismartonban és viharosan tüntetett az osztrák machináció ellen. A népgyűlés elnöke éles hangon emlékezlítXáílftette a hatóságpt arra, _hogy el akarja árulni Burgenland népét, faelemek önállóságot Ígértek. fmA legnagyobb felháborodással beszéltek a gyűlésen arról is, hogy állítólag a Burgenland egy darabját Csehországiak akarják adni. A szónokok tiltakoztak az ellen, hogy a tartományi hivatalokat cégiekkel rakják tele és a tartományiönökségi hivatalnokok Bécsben vagy Bécsújhelyen költsék el a megszállott területek lakosságának keservesen befizetett adóját* Ugyanis az osztrákok ezeket a hivatalokat Bécsben vagy Bécsújhelyen akarják elhelyezni. A viharos gyűlésen, amelyre katonai készültséget is vezényeltek ki, ultimátumszerű határozatot hoztak, amelyben tiltakoztak az ellen, hogy a tartományi kormány " "" ''"li a tartományon kivül székeljen. Ez - mondja a határozat - veszélyes közelségét jelentené a feldarabolási terv megvalósulásának, holott Burgenland önállóságát törvény biztosítja. A gyülé3 követeli, hogy minden' ilyenirányú tárgyalást azonnal szüntessenek be és a tartományi képviselők azon legyenek, hogy a tartományra rendkívül káros ideiglenes állapotnak vége legyen és minden tartományi hivatal Burgenlandban helyeztessék el és, hogy a főváros Kismarton legyen. /MTI./ /-/ P r i g , 3. Juli. /üng.Tel»Korr,3areeu./ Vor ainigen * Tagén erwShnte lm uügaraachon Parlament der Abgeordnete Peidl eia laté rview mit dem Prasidenten Masaryk,, worin dieser erklart habén coll. er aSre jederzeit béreit, mit vernunftigen Maneonén auch über die heikelsten Bragen zu verhandeln. Ministerpr^sidant Gráf -Bethlen, der hierauf mit dem Abgeordaetaa Peidl polemisirte, aagte unter anderam in Bezug auf diese Interview, er raüchte dia Aufmerksamkeit dea Alsgeordnetea Peidl darauf lénken, daas aobald die ungarisohe ^gierung aich in amtlioher Form berkit ergiSrte, nebst den kommersiellen und finanziollan Fragea auch über die Minderneitafrage zu verhandeln. wurde orklfirt, über diese Frage könnte.^ nioht einmal geaprochen werden. Dia Prager Presse hat aioh an eine kompétente Stelle ura Aafkl&rung der Sachlage gewendet und folgende Daratellung erhaltens Miniaterprösident Gráf Bethlen vergisst, dasa PrSsideat Maaaryk nioht ohne Grund r"^r daa Moment der Vernunft bal Verhaadlungea unteratrichen hat, Ein ütaat, der nicht ainmal den Bürgem der natioaalen Majoritgt und^uraso weniger den nationalen Mlnoriteten dea Vollgenuaa politiaoher Hechte und Freiheiten gewghrt, kann veraünftigerweisa von élnem and©rea Staate, in dem jeder Bürgerjjnne Auanahms jene po] 1 tiaoheuW^ztad(?&Q&X& allén europaiachen StaatTO, nioht verlanggn

j dasa über kUnorinT&i&rraga mit ihm verhandelt werde„ Solange üngara heute der einzige Staat in tytfg- und Mitteleuropa lat, in welohem die Bürger kelne juridiaohe und politiaohe Gleichberechtigung beaitzea,. aioh nioht zu einer höheren Stufe der Auffasaung politiaoher und notionalerSeohte und Freiheiten —4 ia Ges&^e^ und in der Praxis aufaohwingt,.solange bleibt die Minoritátaf rage verban dlucgsuny'&hig. Ungarn hat -vor ainigen i

agen im (Terordnuagswega einige Fragea der Minorltata- -. '-reohte berührt, welche bei una aohon langat durch Gesetze geregelt aind, Wir wollen hier vorlőufig an den neuesten Mására aH^An.i&^^^yii 3Q

hen Begiorung J

t in der Minoritátaf rage kelae Kritik üban

r

/n pzwar hlaa

ű Grund j&*ui^ warf

/ und begrüaaen díesen Schri^t ünsaras ,^der vorlSufig aaiürllcn nor als.^ein Zeiohen guten Mfilleaa gelter kaanj^ms in Ungarn die Slovaken ihre M

enschengruadgtaetzs gania3sen werden, bia aie ihre Volks- uncLJíittelachulea habea werdea. bia aie frei inre Vertre ter imm in daa Toriamén t werdea wanlan kónnon, bia aie vor Ge8etz, asár. Blchternund Beamten de jure und de faoto gl e ich bére oh ti gt se in werdex.Mbaa werden wir una mit der ungariaohea ^gierung gera zu einem grünen Tisoh setzen

0 Bia 4ahin ware ea aber unvernünf tig, demüngarn let ~H£IAXS gleichwőrtiger Partner hlefür, Was die Frage der Scaatsangehörigkeit, der ifepatriie rung und der Beamtea betrifft, lat Folgendea zu bemerken; Über diese Fragea wurde mit der ungorischen ^egierung achoneinigemal eingehand verhandelt; die Erfahrungen, welohe die tacheohlache Begierung hiebei aammala konnte, aind aahrlich nicht danach. um zu weiteren Konfwrtazea anzuspornen'Die Varhendlungen wurden eainsrzeit afcgebrocnen, weil die ungariaohea VorüchlSge und Porderungen,*einfach jadea Maaa der Vernunft überachrltten habea. Die ungariache Begierung kann jeuerzeit neue ropositione bekannt gebén, und wennaie die laaia von Verhandlungen bilden können, wird aie die tacheohlache Begierung aehr gern einem Stúdium unterziehea. Bei Fragea, die der Friedenavertrag defiaitiv geregelt hat, kaaa aber aelbstverstaadlich nur aaa varhandelt werden, waa dea Modua der Durchführung anbelangt. | ? á r 1 s „ juliua 3„ ^lagyar Távirati iroda/ As Ere Nouvelle szeri# az emberi jogok liga ja másodszor is közbelépett a nagy* követek konf erem iájánál Károlyi Mihály gróf ügyében, A nagykövetek ór• tekezlete a lap szerint.%-gujitotta tiltakozását ebben az ügybea ós pedig ez alkalommal abból a aaempontból, hogy a bírósági üldözéaefc aértik a trianoni békeszerződést.