Bizalmas Értesítések 1923. június-szeptember

1923-06-27 [1461]

§ /-/ Prága , június 26, /Magyar Távirati Iroda./ A Narodnv Politika a magyar kisebbségi rendelet ismertetésében azt a gyfrujét fejezi ki„ hogy a kisebbségi rendelet kibocsátására a magyar koraányt minden esetre súlyos indokok késztették. Szerinte a rendelet későn Jött, pedig épan a magyarok voltak azok* akik Csehszlovákiát a külföld előtt azzal akarták befeketíteni 9 bogy elnyomja kisebbséggé It. Szzel szemben ae g állapit ha tó 4 hogy a^több mint háromszázezer tótnak Magyarországon sem iskolái, sem folyóiratai, vagy lapjai, sem egyle­tei, sem pedig parlamenti képviselői nincsenek, tehát kulturális ea nemzeti életet elniök lehetetlen. A csehszlovákiai magyaroknak a fent­emiitetteken kivül megvannak mindama jógiik* amelyek az alkcrtaány ér­telmében ugyanúgy msgilletlk őket. mint a csehszlovákokat. A magyarok­nak nem szabad elfeledniök , mennyi testvérük 6l Csehszlovákiában, Román iában , Jugoszláviában éa Ausztriában. Mindenek előtt a magyar nemzet érdekében áll, hogy olyan igazságosan viselkedjék a hatalma alatt «l8 kisebbségekkel szemben, mint amilyen igazságosan óhajtané, hogy szomszédai viselkedjenek saját testvélteivel szemben. Első feltéte­le ennek természetesen az , hogy a magyarok na- " <: elégedjenek, meg azzal» hogy csupán törvényeket hoznak a nem magyar nemzetisegek jogainak védelméről* hanem ezeket a törvényeket a valóságban érvényeslfc­séic. •" Ez minden esetre a magyarokról 3zerzett szomorú tapasz~ tálatok után más lapra tartozik és igy Csebszlovákia csak Örvendene* ha ezúttal végre-valahára kigyógyulhatna a aagyarokka-L szemben érzett bizalmatlanságábél. A lap ezután ismerteti az 1868 « évi nemzetiséO. nyelv-törvényt. az 1879. évi TBrsíényt a kötelező magyar • •yelvü oktatásról,, aa 1907, évi Apponyi-féle iskola törvényt és végül |cotus Via tornak a magyar iskolaügyről 1909-ben Bécsben tartott elő­adásét, - Baeknak alapján láthatjuk - Írja a lap - milyenek a magyar töriényak papíron., és milyenek a gyakorlatban* A legalább kisebbségi rendelet le papíron gyönyörűen gondoskodik a nemzetiségi kisebbségek­ről, de ne feledjék el a magyar ok , hogy megváltoztak az idők és ha tényleg Jóbarátságban akarnak élni szomszédaikkal 9 fel kell haanr­nlok a tagi módszerrel, amellyel hírhedt elnyomó hatalmukat fenn tud — ják tarfeni. A közeljövő mag fogja :. mutatni, vájjon a magyarok ko­molyan a)o#ják-e megvédeni nemzeti kisebbségeik jogalt, A Lldove Hoviny ugyanerről a témáról Írva miniének előtt ugy állit Ja be a rendeletet, mint ujabb irredentista érvet a buda­pesti sajté számárai, mint egyszerű fogalmazási gyakorlatot éa a ma— t yar politikai coamon sense ujabb bizonyítékát,, amely mindig pontos . at&rvonalat húzott az őszinte és hatásos törvények és a rá kény az eri­tett hatástalan tömények között 0 A lap szerint a rendeletet oly képmutató módoníállították össze, hogy alig l«h e t gyakorlati jelen­tősége,, Hogy a nem turániak/nemmagyarok» nemkereAztények négy esztendős üldözéaer után épen v aa bocsát ki a magyar kormány ily rendeletet ft annak oka résssben a kölcsön ügyet, részben a népszövetségi liga bécsi kongresszusa, amelyen nagyon kellemetlen dologról: a magyar viszo­nyukról lasz sző. A rendelet a kirakat számára készült és a szomszéd államokkal folytatott diplomáciai baro megkönnyítésére. Erre mutat mát az aa eljárás is, amellyel a rendeletnek a^sajtcban vartó kommen­tálását megrendezték. A lapok a megjelenés előtt faló este kapták mag a rendeletet, ugy hogy a hiTatalos lappal a-gyidőben közölhették éa utasításokat is kaptak,hogy mily értelmű megjegyzéseket fűzzenek a rendelethez^ A külföldre szóló közleményben is szánt-szánaékkal elrajzolták kissé a rendeletet,, Minthogy a végrehajtás az 192Q»évi népszámlálás alapján fog történni„ ama népszámlálás alapján., amely időben a sovinisjta terror következtében senki sem merte magát tótnaüt­va|y németnek vallani t , a rendelet nem egyéb visbedobott kőnél -aint a lap mond ja Az a bizonyos százalék ldegennyelvü állampolgár .> akik a rendelet szerint lakolábaa.törvény előtt aw. követelhetik anya­nyelvük basánál at át» úgyszólván egy tucatnyi helyen található csak Magyaror sa ágon ,» A Lidove Kbviny e tényből azt a következtetést vonja le, hogy a rend a let egysaerüen blöff,, még akkor la ha m g^volna a Jóakarat a nemzeti kisebbségek elismerésére* Be es nincs meg,.* A rendelet végre-* hajtása ugyanolyan távol áll a kormánytól., mint egyéb nemzetközi kö­telezettségeinek teljesítése* A fülföld ehhez képest fogja aegitél fci* mmmm mmm ad

Next

/
Oldalképek
Tartalom