Bizalmas Értesítések 1923. január-május
1923-03-01 [1460]
o § A bukaresti Orie&t -Radio február 28-ám este kilenc óra harsai ne perckor feladott táviratában a következőket jelenti: Az ossz eesktivési perben a f ővádlfttak t el jes beismerésbea vannak. A merényletet az ébredő magyarok egyesülete szervezte meg és segítette elő. A merénylet fe je> iHurőoZy István felfedte azokat ® beleő kapcsolatokat, amelyek az ébr ed ő magvarok egyesületét a vezérkarhoz és a magyar hatóságokhoz füzikC Thuróczyt tiz^évi fogságra ítélték el. ügjanilp büntetéssel sújtották a három főbüatársat: JSmoskó Sándort, aki magát. Belmont grófnak nevezi, továbbá PalágyCt és Balázsyt, akinek az volt a megbízatása, hogy a pokolgépet Romániába szállítsa. A pokolgépet egy századostól kapta azzal az utasítással, hogy magyar csendőrök segítségével a román határig szállitsa. Ezenkívül még tízennégy bűntársat ítéltek el in ee«$miiaoiam, akiket nem lehetett elfogni, Ezeknek tüntetése szintén elzáratásra szól. Az utóbbiak közül felemlitendő elsősorban Héjjas Ivén és prónay Pál, a jól is mert budapestlSirreMentavezér ek, továbbá Mir György magyar nemzetgyűlési képviselő, aki a merénylethez szükséges pénzt szerezte meg, ezenkívül i'iboldy József magyar vasúti tisztviselő és Dániel üándor dr. , aki befolyásos egyén és akinek közbenjárásával a merénylet elkövetői hamis útleveleket szereztek. §/-/ Prága, február 27„ /Magyar iávirati Iroda./ í á ? zi J? zk ? T héhány-napi ittartózkodás után vasárnap eltávozott Prágából. ±z ittartózkodás ideje alatt állítólag külföldi körökkel is folytat oH tráigyaiásoJkat. § L o n d o a , február 28. /kagyar Távirati A roda/ A Times hosszabb cikkben foglalkozik Magyarország pénzügyi helyzetével. Magyarország - irja - komoly pénzügyi és gazdasági válságba került. összefügg ez a kormánynak azzal a dicséretre méltó kísérletével, hog~ gátat atecr vetni az inflációnak e A kormány egy idő óta aminimumra korlátozta a behozatalt, azzal a célzattal, hogy megjavítsa kedvezőtlen kereskedelmi mérlegét, A devizaközpont utján szintén megszorító intézkedéseket tett A középearópai kormányok tudvalevően valutájuk megszilárdítása érdeké-* ben devizaközpontokat állítottak fel* minden külföldi pénznemben történő fizetést ezeknek az intézeteknek a révén ellenőriznek éa 11 -en módon igyekeznek ellensúlyozni a saját pénzükre kedvezőtlen körűimé nveket. E rendszer mellett az a kereskedő, aki idegen árut akar behozni, az áruért fizetendő külföldi valutát a devizaközponttól kénytelen beszerezni és annak a veszélnyek van kitéve, h*gy igényét visszautasítják, ha a kormány épen akkor tulajdon valutájának megjavítására törekedik. Magyarországon ia ez volt az eset. De ugyanakkor a kormány a behozatal kor látozásán kivül az élelmiszerek kivitelét is leszorította, hogy olcsóbbá tegye bent az országban a megélhetést , Araikor azután a ruhr-vidéki akcióval kapcsolatban háborús rémhírek terjedtek el, éa a kisantant hatalmainak kérésére a szövetségesek diplomáciai lépést tettek Budapesten 9 Középeur<?pában bizonyos mértókig pénzügyi pánik támadt, A külföldi hitelezők fizetésért ostromolták a magyar cégeket, Ennek következménye az volt l hogy a oógek igénye külföldi valuták iránt rendkívül megnövekedett. Az igényeknek a kormány nem tudott megfelelni, mert akivitel korlátozása miatt nem rendelkezett elég külföldi valutával* A cégek saját hibájukon kivül nem tudtak megfelelni kötelezettségeiknek. Magyarország hitele ilyen körülmények között a külföldön erősen megromlott Pokozta a válságot, hogy a kereskedők, miután idegen valutákhoz nem tudtak jutni, a koronától menekülve pénzüket egyéb értékekbe fektették, A kormány tőle telhetően igyekszik ezen a helyzeten segíteni, Magyarország pénzügyi helyzetét azonban súlyosan befolyásolja az a körülmény, hogy általános a félelelm a jóvátételi fizetésektől óa a kisantant esetleges kónyszerrend szabályait ól. Megtörténhetik tehát, hogyha a mostani válság orvoslása érdekében a kormány megengedi a külföldi valuták vásárlását, akkor még oly szerény mértékű infláció is a korona rohamos zuhanását vonná maga után.
