Bizalmas Értesítések 1923. január-május
1923-02-14 [1460]
Gor&pn ezután sa»$ér* veti a ^gyar hágnak . hogy közadakozás ból f öl állit ott ükm budapesti S za h *fl sá g-t ér sn az irredenta szobrokat „ A«t a nézetét fejezi ki, hogy azóta már lecsillapodhatott volna a szélsós égta nációnál izmus, ez azonban n«t követ ke attt be, noha Magyarország csatlakozott a nemzet<fe szövetségéhez s Bethlen gróf nyilvánosan egyre békeszeretetét és engedékenységet hírőst. Kijelenti s hogy a régi magyar intrikák Surőpa békéje *Llan még a nemzetgyűlés falaki belül is folynak. . Tendenciózusan ismerte ti ezután a belügyminiszternek a közrend hatályosabb -védelméről benyújtott törvény javaslat át s kijelenti, hogy ha «z a törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, Magyarország olyan r« nő őr állammá lesz, amelyhez képest Metternich herceg Ausztriája liberális utópiának tűnik fel e A le-séliró se érint ez még Magyarország belügye volna, a javaslat azonban olyan rendelkezéseket is tartalmaz., amelyek méltán kelthetik fel az utódállamok aggodalmát. Ilyennek tartja a 18-50 éves férfiak közisunkára való behívás át, a forgalmi eszközök lefoglalására adandó felhatalamzást. Gordon kétségtelennek tartja, hogy Magyarország harcra készül, arra a kérdésre pedig, hogy ki ellen, szerinte megadja a választ Beliteka Sándor honvédelmi miniszternek az ellenzék tagjaival folyta tett értekezlete. Gordon részletesen leírja, hogy eredetileg valamennyi ellenzéki párt "tagjait össze akarták hivni erre az értekezletre, Szilágyi és Priedrich képviselők kérésére azonban ettől a tervtől el állottak, mert fBelitska csak "föltétlenül megbízhat ő" politikusok előtt tehette meg közléseit. Btlitska arra kérte a képviselőket, hogy a katonai költségvetés tárgyalása sorén annak bizonyos tételeit ne vitassák meg, mert számosan hamis név alatt kerültek a költségvetésbe. Kijelentette, hogyha a nagyhatalmak nem hajlandók a trianoni szerződést a aevresi béke mintájára fölülvizsgálni, a koxmény elhatározta, hogy fegyveres erővel idézi elő a szerződés revízióját, Amennyiben háborúra kerülne a sor, Belitska szerint ez a jugoszláv határon kezdődnék. A közrend védelméről szőlő tör Tényre azért van szükség, hogy háború esetére a kormány rendkívüli hatalommal rendelkezzék análkul, hogy idegen hatalmaié figyelmét magéra vonná. Az értekezleten Apponyi Albsrt gróf, Apponyi Antal gróf, Cairéky József gróf, Pallavicini őrgrfóf, Andrássy gróf, Haller, Ugrón, Priedrich, Bércsy, Paupera, Vargha, Rakovszky lati in, Huszár, Szilágyi és más képviselők voltak jelen. Kijelentéseit megelőzően Belitska tábornok megkérdezte, vájjon a jelenlevők mind föltétlenül megbízhatók-e. Kezdetben ellenezte Bórczy István Jelenlétét a szocialista párthoz való viszonya miatt, ellenvetését azonban eloszlatták ugy , hogy töárcay ott maraifft. Hasonló vita folyt Beck képviselő jelenléte felől is, akit szintén megbízhat6~nak jelentettek ki. A miniszter kijelentései után a jelenlevők megkérdezték, hof ran gondolja a kormány a hadviselést olyan hadsereggel és olyan' tisz•kkel, akik antilegitimisték. Apponyi, Szilágyi és PritdMch élesen bírálták bitonyos tábornokok magatartásét és föle alttették Gömbös tevékenységét is, aki a Horthy párt egyik legfőbb támogatója a hadseregben. Andrássy gróf kijeSentette, hogy lehetetlen olyan hadsereggel és tisztekkel hadat viselni. }"*jt "köt Horthy fwf^i^KiL^tiiía^wHaszerzőaés Magyarországára tett esküjük, A legitimista tiszxea ugy kintlk, hogy őket még mindig kötelezi a Habsburg-dinasztiánsÉ tett esküjük. Ezek pedig Horthy tengernagyot nem államfőnek, hanem csupán ideiglenes kormányzónak tekintik, s a háborút csak akkor egyeztethetnék össze esküjükkel, ha Horthy kijelentené, hogy ő is,a legitimista Királyság helyreállítását tekinti a háború céljának. Az értekezlet résztvevői még azt is kívánták, hogy a kormány mindazoknak a t is zt éknek ad ja vissza katonai rangját B akika-t elbocsátottak, vagy nyigdijaztak s hogy x legitimista ellenes tevékenységet szüntessenek bt. minden Amennyiben a kormány ezt magára vállalná a legitimisták hajlandók alkalmazkodni a kormány kívánságához, n elvitatják meg a parlamentben a katonai költségvetés említett tételeit és készülődnénrk a háború lehetőségére„ Belitska tábornok a kormány nevében biztosította a jelénlevőket a kivséntak teljesítéséről. Az értekezlet feloszlása, előtt Friedrich István bejelentette, hogy Rómába, Konstantinápolyba'Ss Ahgorába készül, hogy Mussolinivei és Kasai basával tanácskozzék, A levélíró befejezésül eseiet irja; A legutóbbi néhány nap eseményei megmutatták, hogy a magyarok támadása Inkább Románia ellen irányul, mint Jugoszlávia ellen. Bármint áll is a dolog, as a tény, hogy a magyaroknak ilyen álmaik vannak, további bizony!téka annak, milyen mértékben bomlasztó hatású az antanthatalmak szövetsége. /MTI/ k , M SXoloiiiár, február 13. A kolozsvári Jállenzék írja: A himinoata Jelentése szerint a uelmont-ügy főtárgyaiását február 19,-ére tűzték ki. nolban táooatok a második hadtest parancsnoka már kiadta a vád ala helyezésről szolo rendeletekéi, xoma üristea közvádló éa Caragea uózár százados-előadó Ji lávában szemólyesea hirdették ki a letartóztatásban levő nét vádlott elütt a tárgyalás kezdetét. Ma a táelítélni* 1 /^?!^ 7 v ^ lott Mm J"*l« ntJc ezik, in o ont urna ciam fogják őket § P á r i s , február lö, /Magyar Távirati Iroda/ A Journal des Pébats hasábjain Pierre de Quirielle hosszasabban foglalkozik Benes oseh külügyminiszternek legutóbb tett külpolitikai nyilatkozatával. A beszámolónak magyar vonatkozású részéről ezeket irja: - A Magyarországra vonatkozó fontos kijelentéseket feszülten várta a oseh közvélemény, amelyet izgalomban tartottak a legutóbbi események. Feljegyzésre méltó, hogy Budapesten siettek Benes nyilatkozatának nagy jelentőséget tulajdonitani ós hivatalosan kijelenteni, hogy a nyilatkozat a legjobb benyomást keltette ós a két ország közti atmoszférát megjavította. A nyilatkozat egyébként nem tartalmazott semmi ujat a Magyarországgal az em ben eddig követett cseh politika tekintetében, csupán mérsékelt hangon, de figyelemreméltó határozottsággal hangoztatta, hogy ezt a politikát továbbra is követi. Benes emlékezetbe idézte mindazokat az eseményeket, amelyek Magyarországon legutóbb történtek és amelyek az ö szavai szerint ujabban igen komoly jelleget öltöttek. Erintette a revánspolitikát szolgáló agitáoiót, az irredenta szervezetek nyilt és titkos cselekményeit, továbbá a határlncldenaeket, különösen a román határ helyzetét. Megállapította, hogy a magyar kormány bizonyos katonai természetű intézkedéseket tett, amelyek ellentótben állanak a trianoni szerződésnek betűjével és szellemével. Közös intervencióra volt szükség - folvtatta azután - a kis- és a nagyantant részéről Budapesten. Nyomatékosan hangoztatta, hogy Csehországtól távol áll minden háborús szándék. Kis- éa nagyantantbeli szövetségeseivel szorcs egyetértésben Csehország azon igyekszik, hogy a szerződés tiszteié tbentartásának alapján fenntartsa ós, ha lehet, Javítsa Magyarországhoz való viszonyát. r"~7
