Bizalmas Értesítések 1923. január-május

1923-02-02 [1460]

§/-/ P r á g**, f«»ruár 1, /Magyar Távirati iroda,/ •A Sribona a faagy *r külpolitika irányválfcozáaáról .n» többi köz|fc eké* ket irja: A hivatalos magyar politika gondosan őrködik afelett, hogy a külföld elit t a njagy&r közvélemény egység aaaek lássék, te inat, t hogy a külföld ne tudjon meg semmit a nézet <sk és fel fogasak különbőzőségéről. Szert & eensura elnyomott minden olyan megnyilatkozást , amely*, magyar komány-pol itika útjából eltárt és az # rc szakos pán-magyar elemek a parlamentben is elhallgattatták az ellenki 9%6nokokat* Á békeszerződ és®k ellenségei minden alkalmat megragadtak, hogy fegyverrel érhessék el terveikéi; és ha magyar részéről néha fel is esendőit egy-egy figyelmeztető hang, a hang tulajdonosát ekvet lenül haaaár^láasal. gyanúsítottál: mag. Ízen ' aréesakes rezsim nélkül ttagyax^ ország; ma már dokkal íovább tartan* belső konszolidáció ós gazdasági felgyógyulás tekintetében. A ne mást közi .-fcslyzet szintén szilárd*: HL c ^álnék,íözépeurópa bókéje pedig velóagea áldás volna a magyar nemzet •számára is. A CBüehszlovák köztársaság külpolitikája soha sert irányult az aj magyar állom belső vagy külső meggyengit é&ér«. jíenes dr.-nak • magyarokkal folytatott első tárgyalásai idején már azemmel láthat6 volt, hogy nincsen szánáé kunkban koldusáé. tenni ezt az országot; .hanem, hogy közre akarónk működni boldogulásán feltéve, hogy a hivatalos államférfiak ég a magyar nemzet faltát la&ül elismeri Enréf* héberen tani rendjét. A budapesti diplomácia kalander politika ja a karlista puccsokban csúcsosodott ki, amellyékkel a szomszéd államok közvéleményét teljesen eltaazitotta magától, JSa a diplomácia ezután kénytelen volt .ku~ darootÁkadare után elszenvedni t " amas egyszerű oknál fogva,, hogy & világ nem tekinti politikai áradáséi az intrikákat, még akkor sem, hogy ha leghatásosabb módon hajtják is végra, Ezek az elveszett játszmák azonban a magyar külpolitika orientációján nem változtattak, hiszen Appomyi gróf magosak legutóbb is a hazárdjátékra tüzelte nemzete külpolitikáját. Lehet, hogy ez a kőnnyelmüaég késztette a legutóbü időben a meggondoltabb ©agyar elemeket arra, hogy gondosan figyeleamel kísérjék a külpolitika intéséé ét és hogy e külpolitikának határozott irányban való folytatását követeljék, Magyarországon ma már szépszámmal vannak azok, akik óvaintik a külpolitikát attól, hogy a gyűlölet ós elkeseredés izányábaa haladjon. Bgyuttal ajánlatosnak tartják, hegy 01aszországgal szemben a magyar kapcsolatok vétessenek re*iziő alá, mert Olaszország volt épe* az,a~ mely Magyarországra a legsúlyosabb terhet rótta a jóvátételek vévén, ezenfelül Olaszország kissé távol esőbb barát es az olasz-magyar kapcsolatnak csak szentimentális jellegük és pJLatonikus értékük lehet. Egyébként az olasa nagy hab alom aan változtathat semmit üözépeurópa uj kópén, S felfogásnak mind több hive akad éa épen ennek következtében a hivatalos politika indíttatva érzi magát arra, hogy talán akarata ellenére is keresse szomszédaival a kiegyezést. A magyar külpolitika bizonyára némi reménykedés ssel tekintette a ruhrvidóki eseményeket, de ma már okvetlenül ki kellett gyógyulnia minden illúzióból, miután láthatja Németország helyzetét. A német példa rettentő példa lehet Budapest számára is. tál marad más hátra, mint uj kevésbé kalandos orientáeiót keresni és nem éleszteni azt a tüzet, amelynek lángján a magyarok mindig csak megégették magukat. Bizonyos jelek arra mutat nak, hogy a kormány politikája valóbafe' uj utakra tért, A külföldi lapok jelentései szerint a magyar kormány utaaitott* a rendőri^i'eságokat, hogy lehetetlenné kell tenni olya* gyűlés eket vagy tüntetésekei, amelyek a trianoni szerződ ée ellen irányulnak, Srre mutat a bécsi magyar követ távozáaa is. Hem lehet tudni, kegy mennyire lehet komolyan venni ezeket az intézkedéseket, és vaj jen a budapeati kormány nem játszik-e újból egyszerűen színházat. Ha nem Így van, a változás felett csak örömünket fejezzük ki. §/-/ £ r á g a, február 1, /kagyar Távirati iroda. / A Szlovenszki Yichod jelentése szerint Tornai ja-Horka közelében a vasúti vágányokon magyar bandák ekrazitbombát helyeztek el, amaLy azonban nem robbant fel, bár három vonat robogott el felette.. Január 5O-án jaurány mellett máaik bombát helyeztek el, ez azonban már az első tehervonat alatt felrobbant, megrongálta a mozdonyt és a síneket. Iül*k mellett 26-án magyar bandák elvágták a táviró- ós távbeszélő vezetékeket. A Pravo Lidu ezekkel kapcsolatban türelmetlenül követeli a kormány erélyes fellépését a oseh lakosság életét veszélyeztető gonosztevők ellen, •§ P é o s , február 1. Barcsról jelentik, hogy a Dráva szerb partjáéról szerb katonaság éjszakénként fényszórókkal kutatja át a magyar partot, állítólag azért, hogy a magyar csapatok mozdulatait kikémlelj ék./MTI/ i ——————— §Belgrád, február 1 /Avala/ Megerősítik azt a hirt, hegy nemrégiben összetűzések történtek az albániai Kruma környékén a semleges zóna közelében az albániai kormánycsapatok és a felkelők között. A felkelők a semleges z*>^Utz~ meneküwwo, / Bzekben as eseményekben nem szerepelt írotogerev tábornok , T—— sr—-—- • UF-V akiről megállapították hogy a közelmúltban Budapesten időzött./ Cégjegyzési A fenti hirt a zárjelbe tett utolsó -bekezdés kivételével kiadtuk a sajtónak. /MTI/ fi/i W 1 e n» 1. Február, /^rivatmeldung des UTKB/ Das <#ene Wisner íagblatt meldetj Burope "Press meldet aus Bukarest SStie Regiérung verhttngte über den grSsstln Teli Siebenbürgens den Auamájamszustand•« Mese Massnahme hat in de* gnazen rumQnisohen j&eföikerung grosse Unruhe hervorgerufen, umsomehr als die BáÉgierung übe»r die ^rtinde* die zu dieser Massnahme bewogen hatten, nishtíá verlautbarte*. Man glaubt hieraus auf eiae neuerllohe f arscharfung des Yerh&linisses scnliesaen zn können obwohl die rumánisehe Regjerung die &age als bedeutend Vie&>ssert darstelit*