Bizalmas Értesítések 1923. január-május
1923-01-31 [1460]
* a Y, a *„£i ; i * " : IT^ ar /*»••»/. X Tomps bukaresti levelezőle beszélgetést folytatott Zichy Rubidc bii-ó bukaresti iniwir követtől * romen-magyar viszonyról. Zichy Rubido báró kij elentette ? hogy állasát llJt? J.^ee^öződésben fogadta el, hogy Magyarország és Románia között közeledés lehetséges A két álla között . T uí jóviezony eltüntethetné* azt a magyarellenes irányzatot, amely jelenleg a kisautón tnál mutatkoÍÍÍS\ m Í^ ?^ rm ^* 9««ly«t .az ellenzék szavaiért és cselekedeteiért 1 nem lehet felelőssé tenni, szokségét látja annak, hogy kikerülje bármilyen konfliktus alkalmát A romos levelezője hozzáteszi kijelentéséit ' • ÍH.ÍrfST? * orman y é * közvélemény ugyanígy gondolkozik, igy tehát a legutóbbi indaen-ek elintézett éknek tekinthetők, /MTI/' | B-# a *j jiss.uár 30. /Magyar Távirati Iroda/ A Corriare &*ItaHa részletes híreket közöl a román mozgósításról. Ezek szerint négy hadtest teljes felszereléssel áll TCyirábrány és Bibarpüspöli között nagy tüzérségi felkészült sé"gfel. A vonatok kizárólag csapatokat 03 hadianyagot swállitanak, A jugoszláv katonai késsülődéaről azt ir ja a lap, hogy a skupéiina titkos ülésen 800 millió dinárt szavazott meg arra a célra, hogy 50,000 fegyvert és más hadianyagot vásárolja rak* A Corriere «»ItaTia hozzáfűzi, hagy az Achtuhrblat t informáciéja szerint a szerb készülődés Olaszország ellen irányul. Wien, 30. Január. /Privatmeldung des UTEB/. Ser tsche chi^che Gesandte in Wiener. Krofta veröff entlicht mit Besiehung auf die Aeusserung des ungarischen ^esatiőten in Wien, Herrn von Masirevich, "Ötbe r d%s Verháltnis Ungarns zu den Staaten der kleinen -^nteate eine Jfirklárung, in der es heisat , dass öie -a Aeusserungen des ungarischai G-esandtei " unbegründet sind und auf unridrtigen Verrautungen bérűben. 1 ' §/-/ Prága, január 30./Magyar távirati Iroda./ Belgrádi lapjelentések szerint a kisantant -Csehország kezdeményezósé re a nagyköveti értekezletnél lépéseket szándékszik tenni abban az irányban, hogy a nagyköveti értekezlet külön ankétot hivjon egybe a Magyarországot ellenőrző antant bizottság eddigi tevékenységének felülvizsgálására, hogy Magyarország jelenlegi haderejét ós harckészségét meg lehessen állapítani. A prágai kormány Bukarestben és Belgrádban ál-' Utólag már megtette a kellő lépéseket & közös akció f oly amatbahe- '• lyezésére.. • § Lapszemle a megszállott területbe!! lapokbél: Az Ellenzék /Kolozsvár/ az alkotmányreform beterjesztése napján leközli a szövetséges és társult fohatalmak és Románia között Parisban 191.9. december 9-én aláirt szerződést. Megállapit ja, hogy az állam legfontosabb alaptörvényét, az alkotmanyraformot a magyarság megkérdezése és hozzászólása nélkül készítette el a kormány. Másodsorban rámutat, hogy az alkotmányrefonamal a leg- . határozottabban és 1 egnyilvánvalóbban megsértette a párisi kisebbségi egyezményt. Á kisebbségi szerződésnek aszal a határozatával szemben, hogy az ott megállapítottakat Románia alaptörvény ekül ismeri el, a kisebbségek jogait a kormány nem vette be az alkotmányba. Ezáltal világosan ellentétbe jött a kisebbségi szerződéssel . Fem vette fel. a- kormány a kisebbségi nyelvek hivatalos használatának kérdését, nem biztositja a^kisebbségi^egyházai': autonómiáját, nem rendelkezik az egyházak államsegélyéről. Igyáltalán egy •betű e ütést sem teszn a kisebbségek részére Parisban biztosított jogokról és szabadságokról, A cikk végül rámutat, hogy ugyanazon a napon, amikor Bratianu beterjeszti az^ alkotmányreformot, megjelenik a hadizónának fél Erdélyre való kiterjesztése. Ostromállapot és alkotmányrefomm! A kormány kifelé kétszeresen is kedvezőtlen megítélésnek tette ki Romániát, bent pedig a törvények szentségének hitét ingatta meg. A Marosvásárhelyen megjelenő Szegélyföld leközli a Diosőszentmártónban kiadott Tarnava cimü lap január 21-aki számának cikket, amely tüzes hangon izgat a magyarság ellen. A lap félhivatalos jellegű, a prefektus tartja fenn. A lázitó tartalmú cikk a következői "Pöldmives Testvérek! Miért támadják mag a magyarok Romániát? A földfelosztás befejezéséhez közeledik. A tavasszal ekétekkel a kisajátított fölubo bemehettek. TCi ne nézné jé szemmel a földmiveS nép/ jólétet? A grófok, bárók, birtokosok, nemesek a nagyobb birtokos római katoltkus papok, ellenségei a földmiveséknek , azok tekintet nélkül arra, hogy magyarok.vagy románok, ők nem tunak se ., .it csinálni a szent román törvény ellenére a föld kisajátítása ellen és látják, hogy hogyan megy át azoknak a földmiveséknek kezébe, akikre jó szemmel soha sem tudtak nézni. Ki seriteégük maradt? Magyarország volt és most is SL ő segítőtársuk, ahol Horthy alatt a jobbágyság a legnagyobb a világon, .ahol földfel osztásról semmit sem akarnak tudni, mert ott most tízezer-hol das birtokmok vannak, Látva az erdélyi magyar urak, hogy a föld tavasszal már nem lesz az övék, kérték Magyarországi rokonaikat, hogy jöjjenek őket megmenteni. A magyarországi grófok és bárók megint meg akarják gyújtani a tüzet, hogy-a grófokat es bárő-.. ekat megmentsék. A romániai boárok az egész országban birtokukat odaadták a földmiveséknek, de Bethlen, Bánffy, Haller, Horváth és mások inkább akarják, hogy felgyúljon a világ, minthogy megváljanak földjeiktől. Románia nem akar több jobbágyságot és Romániában nem akadályozza meg a földfel osztást a Horthy bandája erdélyi testvérei kívánságára, Erdély földje a földmiveséké lesz, akár akarják a magyar urak, akár nem, mert Romániának megvan hozzá az ereje, hogy azt csinálja, ami népének javát szolgálja és aki kivül ről megakadályozni merészeli ezer földfelosztást, az halva marad Románia határánál .ii :,*! A kolozsvári, nagyváradi, aradi lapok, továbbá, az Újvidéken megjalené.Dólbácska kimeritő részletességgel közlik Bethlen miniszterelnöknek a nemzetgyűlésen legutóbb elmondott beszédét.