Bizalmas Értesítések 1923. január-május
1923-01-30 [1460]
A oikk az után foglalkozik azokkal «z s/rgod^lniakk&l, ameWeke* a cseh lapok a rendtörvűny ellen felhoztak. £z u tűrvén-? ellentétben áll a trianoni szorzód űsael; hetedik paragrafusa val.,d i m'özg si tását en-redi meg 18 éytöl 50 évig az állampolgároknak, avval az ürüggyel, bog- erre a köz - ^ egészségügy, a közellátás és a közrend érdekűben van szükség. Megengedi To.cdkK azt is, diogy minőén szállítóeszközt és- teherhuzó, állató t lefoglaljanak, ismertet i|pa hadment ess égi adóról szóló javaslatot ia M amelyben szintén a triafioni szerződés megsértés ét lát j,<tUvp cwujcón i^^aljeól c»zek a jolek elárulják, hogy Magyarország milyen mudon igyektaik megsérteni és fel borit ur.i a trianoni szerződést, figyelmébe kell ezt ajánlani uzoknak a franciáknak, akik nálunk bef oly ás oltatni engedik magukat a magyar propagandától. A magyarok a tót kérdést is propagandára ha szaálják fel, kiaknázva a világ fantasztikus tájékozatlaaeágát. Azok az értesítések, amelyeket a magyarok e tárgyasai világgá bocsátanak, anyira hemzsegnek a valótlanságoktól, hogy még visszautas! túara is érdemtelenek. § L o n^d o n , január 29. A Daily Telegraph 25-iki száma berlini leveleződnek tuüősitását hozza, amely avval, foglalkozik, hogy Berlinből kiindulva a bál seviki diplomácia lázas tevékenységet fej ki Fözépeurépában. «Igen nagy bizalmat érdemlő helyről értesülök - mondja a levelező többek között - hogy jelenleg^ magyar küldöttek vannak Boriinben, akik a bolsevik! képviselőiekéi bizonyos katonai megegyezésről tárgyalnak. 3u a kombináció szinti lehetetlennek lábaik, de Bucharin tételei, melyeket a III. internacionálé titkos' ül é-áén -fejtett ki, azt-mutatjak, hogy a bolsévikik elvben nem lengének ellene és a-magyarok rrajdnem ep9.11 ilyenhaj] ékonyak.Sz ő politikai opportunizmusukban .Kegy a tárgyalások uak mi a tulajdonSépeni céljuk es hogy mennyire mentek, azt nem túrom megmondani. Valószínűleg azonban bizonyos esetre való" katonai kooperációról van|sző# A-*cikk ezután tárgyalásokról beszél még, melyeket a szovjet képviselői a bécsi ukrán képviselőkkel folytatnak abből a célbél , .hagy lázaaást keltsenek G-aliciábna. Arrői is sző van, hogy a bol gar kormány jelentős/ pénzsegélyt kapott a szov- '< jetkormánytői. Jugoszláviában pedig a-bolsevikik a horvát nemzeti poz.gal.mat támogatják az. .uj szláv királyság gyengítése éxxkk érdekében. § P á r i "s , január 29. A Rappel vezércikkben foglalkozik Hománia kivanyagaival. A békeszerződés - irja - vágyat támasztott a jovátételre mindazoknak a nemzeteknek körében,a melyek részt vettek a háborúba©. Románia is azok köké,tart'ősik, akik nagyobb részt követelnek magú* szamáré, Románia sokat szenvedett a háborúba*; területét megszállták és részben elpusztították és a megszállás idején a német hatóságok rengeteg papírpénzt bocsátottak ki, amfma is súlyosan nyomja a lei értékét. Kárpótlásul Románia gazdag tartományokat kapott,, emellett a német birodalom és a bukaresti kortanay közt létrejött megállapodás- értelmében Románia visszakapja azt a Ü8 millió aranymárkát, amelyet a háború előtt a birodalmi bank pincéjében helyezett el. A románok azonban még sincsenek megelégedve, hanem követelik, hogy a jóvátételből rájuk eső rósz százalékos kulcsát felemeljék. Az Independanee Roumaine o*r március 14.-i számába* szóvátefee est a kérő est, B«ma«a*ot* arra, he K y a aémet birodalom hat óa fél milliárd araiaymárkat törle&atett jóvátétel elmén, de ebből az összegbői egy garast sem kaptak a románok, akiknek földjét *z ellenség kirabolta óe elpusztította. Az Adeverul október 27.-i számúban) hasonló panaszt amelt, ellamerté azonban, hogy ománi a gyógy anyagokat ós festőanyagokat kapott rt aégy millió aranymárjcányi nevetaéges Öacsegbea", Antoneacu, a párisi román követ, múreiue havábaa a párisi Iatraaaigeant tudósítója előtt szintén kijelentette, hogy Románia igazságosabb részt vár a jóvátételből, legutóbb VIatilla Bratianu péazügymiaiss- ' ter jeleni;ette be a parlamentbe*, hogy Román i * reméli a spaai egyezmény komoly revízióját. Homár.ia kifogásolja, hogy keveset juttattak neki éa hogy a spaai egyezmény megalkotásakor képviselőinek miadea tiltakozása ellenére nem sorozták az elpusztít ott államok közé. fiíSl/ § p á r i s , január 29. Az Ere Jíouveile hasábjain And ró Liautey támadást intéi az Action francaise allé* azon a cimea, hogy a lap bizonyos melegséggel ir a magyar vitézi szék int ézmén}érői. Az intézményi' a középkori hűbériség mására alapított katonai hübériségaek mondja ós csodálkozik azoa, hogy Daudet ilyen rokonszenves álláspontot foglal el a magyar reakcioaáriusok irányában. Ezek az emberek - irja - akar Parisban, akár 3udapesten vannak, ceodál&toam megértik egymást. Közös eszményük éa közös oé-Ijuk, hogyqa népeket ujabb mészárszékre hurcolják és a nemesek ás ketoaák gyámsága alatt újból elfojtsák a szabadságot, A'lap felhívja a szövetségeseket, hogy foglalják le a vitézi szék vugp'aáfe, amely csak Oömbe* és Hójjaa fegyveres bandáinak és a revana lovagjainak eltartására szolgál éa fordítsák azt a jóvátételre. /MTI/ §/-/ P r á g a, január 29, /Magyar rávirati Iroda. / A ITarodna Politika az általános külpolitikai helyzetről közölt cikkében a magvar jóvátételi kérdésről ez ekot irja: Remélhető-, hogy még mielőtt az első jóvátételi részlet fizet égére kerülne sor, a német jóvátétel kérdé&e már elintéződik éa Berlin veresége észretériti Budapestet is. Ha azonban Magyarország kereken megtagadná a jóvátételt, ugy nála is megismétlődhetnek a ruhrvidáki események. Olaszország, Románia óe Jugoszlávia a franciákhoz hasonló módon biztosíthatnák magukat, vagyis magyar terület megszállásával* A bonyodalmak vészé- . lye pedig nagyobb volna mint Németország esetében, Eiert amig például Oroszország nem fenyegeti közvetlenül Franciaországot, Romániát mint szomszédját könny eb ben megtámadhatná. E veszély kérdésében államunk helyzete egyszerű ie nem is» Egyszerű azé]*, mert 'Csehországnak nincs érdekeltsége a magyar jóvátételben és igy ninos oka arra, hogy az esetleges akcióban résztvegyen* Franciaország nem kérte Csehország beavatkozását a Ruhrvidék kérdésében, ellenben kérdéses, nem kérik-e maja a kissntantbeli szövetségesek Csehország s égitségét Magyarország ellen. Ez esetben a oseh külpolitika nehéz döntés előtt állna. Vannak helyzetek, amelyekben nem elég a betűhöz ragaszkodni, hanem távolabbi lehetőségekre ia tekintettel kell lenni és a jövő számára kell dolgozni. Reméljük, hogy kormányunk szerencsés kézzel fog belenyúlni az események kerekei közé.
