Bizalmas Értesítések 1923. január-május
1923-01-22 [1460]
A2 erdélyi sajté megállapitj a, hogy'befejezés előtt úll a ha'iíáriacidsasok bonyoőalma« A bukaresti lapok is - nyugodtabb hangon, tár•sydlagos ságra törekedve kommentálják a-helyze tet„ Csupán a" Dimineata tüzel még mindig katonai beavatkozásra, A kolozsvári Az. Újság szerint iílrde-ly ás Kolozsvár nagy részének feje felett az ostromállapot veszélye függ, A január 17,,-én tartott minisztertanács elvbon. már el is rendeli-? te az os tromállap otot, tényleges kihirdetésére és életbeléptetésére csak "szikség esetén" kerül sor^ Az Uj3ág ehhez az értesüléséhez hozzáfűzi, hogy Románia ma— ; gyarságának legkisebb része sem volt a barátságtalan atmoszféra előidézésében, sót nyomban elutasitott magától minden oly eshetőséget* amely a békés szomszédi Viszony felborulását jelentené, éz mégis az erdélyi ma-« .. gyarság a bűnbak* Bukaresti lapok hirül ad|ák, hogy 300,.000 határszéli magyar számaira már berendezték az internáló tábort, a félhivatalos Viitorul pedig megáLlapitja, hogy mindennek csak a most megalakult magyar párt az oka,, ez izgatja ellenséges betörésre a szomszédos ország felelőt lenéit» Ha már a Yiitorul igy beszél, - fűzi tovább elmélkedését a lap, - el ke 11 készülni arra is , hogy az el nem követett vétkekért jen a n.agy^ kérdóá-evonás . A Viitorul egyébként azt Is hangoztatja, hogy Magyarországon a trianoni békeszerződésben megállapított számú haderőn kivül polgári hadsereg is van, amely katonai gyakorlatokat folytat és mozgásittíísi parancsra hallgat, Hozzáteszi, hogy a kis Magyarországnak háromszor akkora a csendőr állomány a, mint a nagy/á Magyarország volt. A nagy a., tant lapjai mérsékelt hangú cikkeinek ismertetése során megjegy sl» hogy mindez a magyar propaganda sikero a külföldön. Az Aradi Közlöny hivatalos közleményt ad közre., amelyben a nyugati csapatok parancsnoksága tudtára adja a megye profekturának» hogy a minisztertanács a nyugati határnál az ostromállapot kiterjesztését határozta el, addig a vonalig, amely Mármar os szigeten, ApahiSán, iPöldváron, líagyeayeden, Gyulafehérváron, Peroaséuyen és Tövisen át a Kárpátok vonalán ' ó Verciovoráig húzódik, A JRusszinszkói Magjai' Eirlap részletes beszámolót hoz az Ungvárott tartott sajtcankétrol, amelyet Sztraha sajtófőnök hivott öszsze, Az ankéten részt vett Bhrenfeld alkormányzó is, aki az összejövetel céljául a sajté és a hivatalos szervek együttműködésének megalapoz ásat jelölte meg,. Eavais Emil a magyar újságírók nevében alitélt a az ungvári bombamerényletet és örömét fejezte hogy abbéi kár nom származott, Bemké Mihály a Zárpáti Futár szerkesztője kérte t hogy a cseh sajtóiroda. Ungvár o tt fiókot állítson fel. Ezt a kérelmet több magyar sserlsBsztff pártolta* Sztraha* a sajtófőnök Ígéretet tett a hírszolgálat megszervezésére,, § Bu k a r e s t , január SÍ. A római román követség neki A magyarok.fo3 ytatják azt a fáradozásukat t hogy a legutóbbi hat'-ringí'idensekert Romániára, űsehszl ovákl'3 és Jnr.é^zl éviára hé ,'' nák a felel ősséget. 7: cél ériekében a magyarok, minden fajta hely te nem állá és "irányzat os vádakat hoznak forgalomba. Jellemző*, hogy .Apponyi Albert ;gréf. K sík% a modern idők legkegystlénebb el nemzetienitö* törvényének ; szerzője. ma megengedi magának t hogy a vádí 6 szerepéber. 'lépjen • fel. Ami az iskolakerülést illeti, annak a ki jel ent és éra azoritkozuak, hogy Románia Sruélyben több nagyar iskolát engedélyez és si.ubvoaciouá.l mint amennyi a régi monarchia"i de j ében fennállott, ami pedig az egyházakat illeti, valamennyinek jogát tiszteletben tartják- Románia addig ment a toleranciában, hogy hivatalukban meghagyta az erdélyi magyar püspököket, akik rcé^ a Habsburgok idejéből ott maradtak, .Bz olyasra., amibe teremi fél e más allata bele n»n egyezett volna. Ami pedig a magyar földbirtok úgynevezett elkobzását iile', az igazság az. hogy a román kormány a magyar nagybirtokosok tulajdonát ugyanannak á törvénynek alapján sajátította ki, mint a román nagybirtokosok tulajdonát. Most padig raiita van Románia, hogy ezeket a földeket kiossza az erdélyi magyar parasztok között, akikből az egykori kormány nem teremtette meg a jómodu é.j független kisgazdák osztályát,. Egyáltalában nem meglepő, hogy a magyar r v >*kcióa mágnások 1 nem tudják megbocsátani a demokratikus Romániának a nemzeti és társadalmi igazságosságnak ezt az aktusát .
