Bizalmas Értesítések 1921. február

1921-02-10 [1441]

Nem megyek vígig a részleteken, de két dolgot ki kell emelnem.Á javaslat 24. szakasza azt mondja, a csonka vármegyékben a belügyminiszter jogosítva van a törvényhatóság ujj áalakitasát és a itsstujitást elhalasztani. Hol van ma nagyobb sz$kség arra, hogy a magyar adminisztráció erőteljes energiát fejtsen ki,mint épen a határszéli városokbant Ha ott indokolt, hogy megmaradjon & régi vármegye, mi indokolja azt, hogy benn megváltozzék Mi Indokolj a

f as ezzel összefüggő másik szak ászt.amely azt mondja: a ^^^CsKaurx, felha talmastatik, hogy azokban a csonkmpármigyéKben^melyekben indokoltnak látszik a lörvényhatős áq i bizottság újjáalakítása és a tisztújítás elhalasztása, és c határ* széli vármegyékben a járási főszolgabirák áthelyezése, a szolgalat érdekében az alispán meghallgatásával más járásba áthelyezheti Srrs azt mondja az indokolás, hogy a belügymini szt er felügyeleti joga biztosítékul szolgál arra, hogy a fői-ipán ezzel a hatalmával vissza ne éljen./Nagy mozgás. Hosszantartó Baj./ ' Nem tudom, de azt hiszem arról a mosolyral

f ami t látok, hogy a vármegyei autonomi áj ának sohasem volt biztosítéka a belagymi ni 3 st er felügye le ti joga, /*PelM áliósék: Az indokolás is ezt mutatjaj/ Magyarországon ma a fókérdés az integri tás kérdése, /ügy van! Ugy van/ Nagy taps.7 Van itt egy országrész, amelyet mégja békekötés nem adott oda kategorikusan ellenségünknek; Ruszka-Krajnaj m

éfo maga fog határozni hovatarto sandcsága {

elett. Ha ezt mi visszahozzuk, visszaszerezsük vagy Isten egyelméből vagy erővel, a nemzetiségi kérdést másképenmás relációban nem lehet megoldani, mint' a régi vármegyei decentralizációval, de Ssent István koronája alatt* Ha ez h négy vármegye visssajő és megxjan a régi iörvényhatcsági biro ttsáa, amelyet ősssehivhatnak. elinté zhe tik a nemzetiséaj kérdést a vármegyei statútum keretében, Ug yanez áll a tót^érdésb en is. De na mi ezt a c sonkába rme gyet megvál to ztatjuk ,mi le3S az a kapocs, amivel magunkhoz láncoljuk} Mi szakítsuk meg a kapocs láncait? De as integri tás kérdése, a nemzeti eszme kérdése egyszersmind, ki merem mondani a szót, amit régen nem hallottam, a magyar intelligencia kérdése Í3. amely a magyar nemzeti eszmének egyedüli igaz. tiszta képviselője. Minden más uralom osztályuralmat jelenz* £bbe a középosztályba bejöhet mindenki

r aki arra méltó, Ez a nemzet középosztálya védővámra szorul. Ha est a védővámot eltöröljek, és a szabadkereskedelem fogalmat fogpdjuk el, hogy ugyfmondjam, lemondhatunk arról a nemze tfentartó elemről, amelyet ma még pótolni nem tudunk. Ma még forradalmi átalakulásban vagyunk, talán nem abban a külső jormdj ában, de ha őszinték vagyunk, látjuk,hogy bizonuos forradalom van még az emberek gondolkodásában.^ ár nem kísért as átkos forradalmi vívmány, de kisérf a forradalmi lendület és ez a forradalmi lendület elhomályosít bizonyos dolgokat. _ A nemzet egyedüli ereje as ősi alkotmány* as a forradalmi lendület azonban veszélyezteti azt, hogy elvesztjük a látókép ess egünket és feledjük, hogy Szent István koronájának régi patinája az uj arany ragyogását nem türi. Ss a nemzetgyűlés micsoda? est alkotta a kényszerür ség, a két forradalom,- a trianoni béke, amelyet reánk oktrojáltak, A nemze tgyülés, a fájdalmas Csonkamagyar ország nemzetgyűlésének hivatása egyedül csak as lehet, hogy visszavezesse a nemzetet nem a jogfolytonosságra, mert azt hídba keressük, de az 03 i alkotmányra . ti A nemzetgyűlés elfelejti azt. hogy a szuverenitást, amit kimondott, egy nagy korlát . korlátozza;áz ősi történelmi alkotmány. Helyettesítheti a szuverenvtá3 folyván az ősi alkotmányt charta-alkotmányokkal, de. a chartai-alkotmány nem less történelmi alkotmány^? a cnarta~alkotmány révén megalapozó tt kÍ3 Csonkamagyarorsa&g igazi alapja, mert ez a charta nem less olyan elasztikus,mint a történelmi alkotmány volt. ' ... A szuverenitás a nemzet ereje, ami £ a nemzet rabis reiikzentánsaira, a királyára és országgyűlésére , a Jeleio tlenség és megoszthatatlanság nem jelenti soha a kritikának megszűnését. Megtörtént az* hogy egy vármegye kritizálta a nemzetgyűlést és a belügyminiszter a nemzetgyűlés szuverenitására • hivatkozva, megsemmisítette a határozatot,A szuverenitás más.; mint a sérthete tlenség,Őfelsége I. Fereno Jóssef szuverén volt és sérthetetlen^ de amikor a chlopii napiparancs a nemzet éléé és ssenvedtyyes kritikáját hívta ki, Fe^noJéssef est a kritikát se cenzúrával, se mással el nem fojtotta. Nem tette azért, mert tudatában volt erejének,- • aiahss*sJ

a

hZÜ

h

Í!i

n

2P

y

°*J> ré

3

i SWf

r vármegyének és kétkJszell™ M£l

k

£

n

i

k *

l

*&9**a°k kellenek, mindig más uTlt Hm 'in^+

d

Í*

fe

l

e \

8T

tusok de nem stere'tjük,ami a mienk %

0

At' n

*

m

, 1 a

»i tani akarjuk azt szeretettel, hanem a naol M

plt^

e

rh Pál /Jszt'rgom/ felssclalása után jesztette elő* * k0v9tkeBŐ határozati Javaslatot férn,m* - „Ai. történelmi Magyarország vérmegyéiből eaybeí

y

éÁ ÍÁ*

k9slet ha

*

a

fi™ aggodalommal láíja azt a törekvést, hogy az ezereves vármegyei szervezef meaboluaatáeAonJ í kÍÜVÍ AHO

J^os szabadság, a konzervatív íemztíi é4

é

s ln

h

A

8

Á

fla

* dldozatkészség Jvszásados bástyáit alapjaiban támadván meg, a vezetésre hivatott magyar értelmiséoeaíik l*a ni késsíínek. 3l/ ^hatékonyabb fegyverét kezéből kiragad-