Bizalmas Értesítések 1921. január
1921-01-01 [1440]
neldeé; Di e Mi tglieder der f" t»»"n fi AB ÍI 7-T»*> r*rr i i i —, Osdenhurg werden mit keinen admini3 trativen Yollmachten ausgesiatéet sein.Di eser Mangs1 administra ti ver Zustaendigkei t far die oedsnburger Á'ommission deutet darauf hin dass das Burgenland sofőrt %aan der Uebernahme ohnejede unté rhrechung an Qesterreich Ubergeben térden wirdJIan niimt an. dass bis sum drei Koenigfeste bereiis He formelle und tatsaeohliche Ve reinigung d$s Burgenlandés vallscgen se in vcird* ~> * W i 9 n f 1 Január/Priuatmel'ung de3 UTKB/Di e übrigen Blaetter bringen in aieser jjfigelegenhei i nur die oUeldung di* schon in den gsstriaen Ahendblae tter verő effentli cht vcurdű ,ohn& iasu £ommentare sa nnapftn, § B é e s , damiár 1. /A MTI. magán .jelentése/ A Bécsi Magyar Uisá**- a budapesti ro. kir. katonai körletparancsnoksag egyik aktájának fInyképmásolatát közli. Az akta szerint a körletparancsnoksag Dr. Deák.Jenő tartalékos főhadnagy eile;a azért mert egyik Üözségből kiközösített es elköltöztetett zsidó egyéneknek indokolatlanul védelmére kelt, a V/l jelzésű szabályzat értelmében becsületügyi eljárást rendelt el. Azután azt írja a láp, hogy a Dány altábornagy aláírásával ékesített akta megszületésének véres előzményei vannak. A Had^viseltek Országos Gazdasági Szövetsége megbízta Beák Jenő tarra lékos huszárfőhadnagyot azzal, hogy utazzon le Ktraszentmiklósra gazdasági tá gyalások céljából. A főhadnagy június 20.-an délután öt órakor érkezett oda. Ebben az időben Héj.jas Iván a város főterén éppen népgyűlést tartott és Beák végighallgatta Héjjasnák a zsidók ellen uszitö beszédet es meghallgatta az ottani járás főszolgabirájának, Förster Lajosnak szónoklatát is. aki még Héjjasnál is véresebb szájjal hirdette a magyarországi zsidók kipusztítását és legyilkolasat. A népgyűlés befejezése után a foliadnagy látta, amikor a népgyűlésen résztvett parasztok és ébredő magyarok közt elhelyezett különil menyi katonák nagyobb csoportokban megrohanják a zsidók házait es lakása t és lát a, amikor védtelen embereket házukból kikergetnek és a nyílt utcán őket agyonlövik. Deák egy ilyenf körülbelül 120 főből álló gyilkoló és rabló katonacsoportot kivont karddal., megállitot . Amidőn annak vezetője azt mondta, hogy ő csak Héijas Iván parancsát tartozik teljesíteni és az engedelmes eget megtagadta, Deák fo-^ hadnagyi ezt a katonát kardjával agyonszúrta. Ugyanakkor egy veszedelmesen összevert ember lépett a főhadnagy elé: Dr. Bauer Jakab ügwéd . A szerencsétlen ügyvéd kétségbeesve mondta el, , hogy Héj'jas Iván parancsára a varos összes zsidóinak két órah belül okvetlenül el kell távozniok. Elmondotta, hogy irodájában több százezer korona idegen letét feksaik. Deák Bauer lakására ment, hogy megvédje őt. Itt egy szolgálati jegyet kézbesítettek neki, amellyel a városparancsnokságra rendelték. Itt pedig Héjj as Iván a következőket mondotta neki: Minthogy a Főhadnagy úr beismeri azt az egy megbocsáthatatlan tet ét, már tudniillik azt, hogy a kivert zsidók védelmére kelt, utiát • SF+ nem mondhatok mást, mint azt, hogy Főhadnagy ur szegyeije magát. Deák erre a kijelentésre még elesebbhhangon magyarázta meg Héjjásnak:-; azt, amit neki tennie kellett, Majd Bauer házába ment, hogy az ügyvédet magával vigye Budapestre. A gályaudvarig vezető^útvonalon a különítmény katonái, az ébredő "magyarok és az ezek által fölbérelt parasztok kövekkel dobállak meg a főhadnagy kocsiját, mire ez az emberek közé lőtt és egy parasztot le is terítet Budapesten Deák .Bauert a Pajor-szanatoriumba szállíttatta, ahol az ügyvéd három nap raulva rettenetes szenvedések közt meghalt. Másnap Deák kihallgatáson jelent meg Soós akkori honvédelmi miniszternél, akinek részletesen előadta a történteket, Soós fölszólította őt, hogy írásban i*s küldje föl hozzá jelentését. Hogy a jelentés teljes legyen, Deák ismét, leutazott Kunszentmiklósra, elment Szabadszállásra, Fülöpszálláara, valamint mindazokra a hegyekre ahol Héjjá különítménye a kunszentmíklósj kiközösítést megelőzően már járt és a kunszentmiklósihoz hasonló módon gyilkoltak és raboltak. Deák nem kevesebb mint harminckét jegyzökönyvet föl az ott történt borzalmakról. A jegyzőkönyveket eljuttatta Simonyi-Semadam akkori miniszterelnökhöz, Ilakovszky Istvánhoz, a nemzetgyűlés elnökéhez és egy példár y' Huszár Károly képviselőnek adott át. Huszár e jegyzőkönyvek Í '.. pján tette meg annak idején ismeretes interpellációját a \lé * as-különítmény ellen Amikor Héjjasék Deák jegyzőkönyvezéséről és beadványairól •tudomást szereztek, külömböző terrorisztikus eszközökkel elérték azt, hogy a katonai hat ős'ág Deák. főhadnagyot letartóztassa és a Margit-köruti katonai fogházba szállíttassa. Innen azonban nyolc nan múlva vád hiányában szabadlábra helyezték és ügyét egy becsületügyi választmányhoz tet ék át. A becsületügyi'tárgyaláson Deák„azt mondta, hogy ő ezt a fogalmat, hógy kiközösített zsidók nem ismeri. Ha ő összetett kezekkel nézte volna Héjjasék gyilkolását, csak az esetben lehetne őt a szolgálati szabályzat értelmében felelősségre vonni. Ugy látszik, mondotta Deák végül, a magyar nemzeti hadsereg csak-elvben törekszik megszüntetni Magyarországon az anarchiát, a valóságban azonban elősegíti azt. A választmány tárgyalása azzal végződött, hogy ' Deák ügyében Ítéletet nem hoztak, ellenben az ügy iratait fölter .fesztet ték a fővezérségre és a honvédelmi minisztériumhoz. A fővezérség a jegyzőkönyvekben talált és Deáknak a nemzeti hadseregre vonatkozó emiitett kijelentése miatt azonnali letartóztatását rendelte el. A letartóztatást azonban nem hajthatták végre, mert a főhadnagy közben eltávozott Budapestről. A Becsi %tgyar L jság a többi közt a következő megjegyzést |£iüzí az. esethez: Ez az akta azt bizonyítja, hogy becsületügyi ^^íálas ztmány elé való az a becstelen, aki megvédi, még pedig indokolatlanul védi meg a védelemre szorulókat.
