Bizalmas Értesítések 1921. január
1921-01-05 [1440]
végzetes forradalmak után Szegedről ir.dult ki a magyar nemzeti reraissance, a mi nemzeti életerőnk ebben az országban van, az Szegedről sugárzik ki. falálóan mondta a tudós Hermann Antal p proiessor, hogy Budapest a maga materiális kozmopolita világfölfogásával es mindent felfalni akaró centralizációjával az ország gyomra, Szeged éedig idealizmusával és sovén magyar érzésével az ország szive.A szerbek részéről még miiidig meg* szállót magyar területek kérdésével kapcsolatban ismét be-, igazolódó! , hogy az ország gyomra nem törődikaz ország ^'JLvével és pécsi végtagjára isönzésből csak azért gondol, u-árl az táplálékot, szenet jut at a feneketlen gyomorban elhelyezett gvártelepekneki* Ssegednek tudtára kell adni a kormánynak a nemzetgyülés• nek és az egész nemzetnek, hogy a népek önrendelkezési jogánál íogva és világgazdasági szempontból is reé nézve és a magyarságra néz«e,a Tisza-Maros~szogének kiüritése létkérdés es éppoly fontos, mint q. bajai háromszög kiürilése„ Szegednek megkell értetni az egyre-másra nyilatkozó politikus úrakl.al a hogy Ma^raroa szagon nemcsak bajai és nyugat magyarországi kér" rlés van, hanem újszegedi kérdés is, /m 1/ a Jt»K.»-H#V#t, W i e n , 5, Január„ /Privatmeldung deg UTKB/ üit) fii e ne r M i ttagspos t meldst : Aus Ireisen, din mit der Pari ser d ipJomati schen ffelt feste Beziehunqen unierhalten. geht uns Über die 5ntxtoklu*g der westunyánachen Frage folgende Dar~ stellung su : Unsweifelhaft hatte die fransösisohe au&vartigé Polliik lange Zeit die Aieigung, eine Annaeherung stzischen 0$3terreioh und Ungarn heroeisuführen und der Ausgang de? Jjingsten fíahlen in 0e3 terrei oh icurde deshalb besonders in Frankreich mit grősster Befriedigung aufgenommen t da man dartn die feste l'öaliohkeit sur -Anbahnung guter Besiehungen xmémwkmt su Ungarn su sehen glaubte* Dabei mar <fVr Gesiohtspunki maaagebtn.l da se eine Annaherung Oesterreichs an Ungarn die JLebensfaehigkeit Oe sterreiohs stark erhöhen wtirde, wodurch der Anschluss an Deuisohland autorna ti sah ve gf allén wtlrde« Das mar auch der Grund warum man in Paris dank einer geschiohten Diplomát ie tiisr die Tscheoho3lotcakei und Jugoslawien besüglioh der we3tungari*> sohen Frage damit vertrostete, da33 in dieser Frage aolarige kein en tsche idendes &ort gesprochen vserden könne, als nioni die Geg ensatse swischen Jugoslawien und Italien aus der Véli geschafft werden a Nun hűben aber die Vertrdge von Sapallo und x?&ttrie*KaxffkKxá&&a Santa Karghcri ia msus dem si cheren Jerhaltnis swischen Italien und J ugoslavien ein Snde heréltet und beid*. Staaten prü3entieren in Paris den Ofechsel auf ffestungarn, da sie ain lebhaftes Interessé hatten, ein Zusammengehen Oestarrei.ch3 mit Ungarn t icenn auch nur in wirtschaftlicher ffinsicht hintansuhalten 9 Die Bestimmungen des Vertrages von Sapallo sprechen eine beredte Sprache dafür, icie gross diese Furoht in Italien t in der Tsohechoslowahei und in Jugoslawien war 9 Die s§terreichÍ3che Segierung hehe die Lage wohl b$griffen und habe in der veestungarisenen Frage in Paris jede Stellungnahmt vermieden* Sie stellte sioh auf den Standpunkt t dass sie zwar den Frieden von St.Germain durch die Batifisierung an#r~ kannt habe, dass man ihr aber den * ertrag nur in3oferne auiziringtn könne, als es sich um Lei3tungen Oesterreichs handlé, nifíht aber um jene 3es timmungen K die jür Oesterrei oh günstig amia* sind a Selbsi die se inerseitige sosialdrmokratisoht Isegisrung habe die Schwierigkei ten erkannt, die duroh die . westungarisohe Frage über u esterrei ch erisachsen miissen, Sie wusste. dass Oesterrei oh nioht die Macht'habe, die westungarisohe Frage auf gewqlisme ÍSeise su lő99n„ ' T^OT-etisch kann sicli auch die heutige Regierung nur, auf den Stanupunk? stellen, dass sie auf Wefcfungarn auS volkischen öründen nicht verzichten können. Hingogen gaJ3XK&a?x gebiete die staatsklugheit, zu verhindern,..dass diese Frage, von cei c'as wirtschaftliche Zusammengehen Osterreiehs ura ungarns abhaeijgt. die poiitische iübüBaxiaíKSx • Ataiaosphaere zw is énen beiden Staatea für immer xaxilsx vergifie. Die Argumente der Staaten der kleinen Entente in der festungarisoliem Frage Frankreich gegenüber gingen dahin, dass der Friedensverl rag ein einheitliches öanzes bilde. Die Argumentál ion entspr icLivollkoramen der Aufíassung, wie Frankreicii Deut scklard gegerüber jraiaer vert réten hat, und so war Frankreicii nicin i ,! der Lage, dem Vertragé ±a von Salat öermain/é eine avdere Deu- u"g zu gében." Man versuche zwar von Seite des französischen aus* waertigeiB Arates Italien, Jugoslavien ,und Tsch.ec:den. zu Uberzeugen, dass die Forcierung dxeser Frage ernste Komplikatjonen hervorrufen könnte, doch nützten die französischen vorsí.ellv.n \v Bichts. Nach der bisherigen Haltung der geaannter Sí aa en laesssd e8 sich nicht voraussehea, welche fialíung die Bótsc'aaftérkönfereaz ein ehmen wi rdEs ist bekannt, dass Tschec-den und Jugoslavien in Paris den Antrag zur bewaffneien Intervén.tion géstellt habén. Die Boischaf! erkonfer enz ha', auf dieses A"erbieten noch nioht geantwertei und die Beraúi^gen. öarüber sind sowohl in Paris, als in Lpndon im öan^e;" W i e v. , 5. Jaennef, /Pr ivat meldung des UTKB/ Die Wiener Mittagpost meIdeí aus Berlin: Mi- Ausnalirae der HJisenbalmdirekóionébe^irke des besetz> en Gebieles liegei heute die Gesani: iesul: a'e aus allén deuí sclien bliseuha.."direk; .ionén verfis laulen 70 c 2 % aller abgegebenen S«dmmen für de? 1 Streik. Die MxS6±a»-jíkxi3iWi^x Ö -irámen -hal 'ung bet reg :.ie'.r,als 10 % . $ § M i s. k o 1 c z ,j\iaruáYr 5:A geggeli Hirlap irja; " ^ A Narodni- Novini oimü.lap .legutóbbi számában foglalkozik SrobárA v.cl'iLikasával és éles kritikával mutatja ki a Srobár-párt %4ik * Védéseit, Megállapítja a lap, hogy a Srobár-párt eddig semmié féle eredményt. $ nem'tudott elérni, ami^ a folytonos'"politikai baklövéseknek tulajdonitható. Még..a terményekkel való kereské- I delem szabaddá tételében "^sem értek el semmit. A Srobár politikáig jSáKixtévedó'seinek tudható, be a csehek és párt. j£ szlovákok közötti viszálykodás, A Narodni Novini"'cikke arra a \j következtetésre.jut ,.hogy A Felvidéken meg kell áiiapixaiőx *\ alapi tari a szlovák nemzeti pártot, amelynek hivatása volna a ^ testvéri viszonyt a csehek és. szlovákok között kiépíteni. .» $ § M i s k ltol c z, január 5 C A Kassai Hiaalo írja;. A ? Felvidéken mük dő középiskolai tanárok és tanítok egyrésze f Cseh- és Morvaországból került, a Felvidékre„ Ezeket végleges foiTüában alkalmazzák és külöiféle kedvezményekben részegítette ^5 a cseh kormány. Ezzel szemben a felvidéki magyar tanerőket. , csak szerződésileg alkalmazza a kormány nevetségesen kevés ' * fizetéssel., Innék .a..lehetetlen helyzetnek a megváltoztatása" végett a felvidéki tanerők körében mozgalom indult me.g t amely- A nek célja az, hogy a kormány figyelmét felhívja a felvidéki . *5 tanerők sérelméreA mozgalom síkere érdekében köriratot intéz- 3 tek a mozgalom vezetői magyar és német nyelven, amelyben csatlakozásra szólítanak fel minden felvidéki tanárt és tanitót. —Ti ORSZÁGOS LEVÉLTÁR •. • 7. K szekció fölvidéki tudfsitóia i ele Mi-' t^rLt A Kegyeli Birlap íhtrM?SIR S F tISM^' ^ tása rövidesen mer? t^?+Ín M V '? 10A zV 6nd owe aliamosieiseiétől a Jíassa xelől Romániába menő utasok vámvizsgálatát • "
