Bizalmas Értesítések 1920. december
1920-12-23 [1439]
t. 'i... Mint hogyha Pécsett valami bolsevista irányzat volna kialakulóban, bovaszy is, Boffmann Ottó is állást foglalt a bolsevizmus ellen és a munkásság jelenlévő képviselői a legnagyobb megértéssel hallgatták végig beszédeiket jeléül annak, hogy a polgárság és a munkásr;ág együtt működik, a» munkásság részéről nincs akadály Lovászy és Ho.fJ'mann legközelebb Belgrádba utaznak. Boffmann Ottó beszédének^legkiemelendobb mozzanatai a következők: Birdetni kívánjuk férfias nyiltsággal és messzehangzó szóval, hogy elégedetlenek va&yunk a magyar országi állapotokkal. Bogy az ott uralkodó közéleti anarchiába, a jbolitikaí böszuállásilak, a munkás-' üldözésnek, .af elekezeti harcnak, a katonatiszti különítmények 3EH£ betyárvilágának ideplántálása ellen tiltakozunk, hogy mi nem akap juk viszontlátni a Babsburgok magyarországi íöltáMadasát még abbana formában sem, hogy; egy négyszázesztendős császára átok keserves emlékére ráborrt'ják a nemzeti királyság Csalogató, megtévesztő leplét. Azután kérni akarjuk ünnepélyesen a megszálló hatalom kormányát es a győztes hatalmak illetékes tényezőit hogy mindaddig, am ig egy jövendő magyarországi konszolidáció* lehetővé teszi a trianoni béke végrehajtását ezalatt az átmeneti idő alatt ezen a megszállott térületen megalkothassunk egy demokratikus önkormányzatot Minthogy, folytatta Boffmann, a nemzetgyűlés kisgazdapárt fának egy kis csoportja minden erőfeszítése dacára nem képes megbirkózni a reakciós többséggel és minthogy az elkábító hazug jelszavakra a katonatiszti különítmények fegyvereinek terrorja akadályozza a nemzeti közvélemény igaz megnyilatkozását, élve szabadságunkkal, nekünk kell arra a magyarországi rendszerre halálos csapást mérnüink. És ez a csapás tényleg halálos, is lesz. ü a mi be fogjuk és be tudjuk bizonyítani, hogy a népakarat becsületes demokráwiót követel, reformoka, amelyeket megérlelt a háború rengeteg áldozata és a világszerte megnyilatkozó munkásmozgalom; külső es belső békét, amely valamennyiünk kívánsága, akkor a népakarat a tiszti kardbojtosztály uralmát még ugy sem türi el, ha a rendszer vezére egvik ke^é^en a nemzetiszínű lobogót lebegteti, a másik kezében pedig a keresztét emeli magasra. A,népnek a nemzetixzászló nem azért kell hogy a visszatekintő és kacsintó Babsburgok felé lobogtassa és nem azért kell, hogy a céltalan irredentát képviselje, amely irredenta keservessé teszi az elszakított Magyarország millióinak helyzetét. A kereszt pedig nem azért kell, hogy azzal embertársaink koponyojat szakítsuk be, Ugyanazok, akik eldorádónak neveztek Pécset, amikor a szerb megszállás megvédelmezte a kommunizmus ellen, azok ma hazaárulást ordítanak felénk és fölhördülnek azért, mert itt egy népmozgalom keletkezet J , mely nem türi hoo-v egy tucat magát kereszténynek nevező vezér es néhány katonatiszt idejöjjön,, dölyföaködjék és durváskodjék a munkások' és polgárok ezrei felett, nem hajlandó eltűrni, hogy a "Vad-ember szállodából Britanniát csináljanak. Ezután határozati javaslatot ter-'eszfbt' elo amely ki elenti, hogy a népgyűlés megnyugvással veszi tudomásul a trianoni békeszerződés ama rendelkezését, hogv Pécs és Baranya-megye területét Magyarországhoz visszacsatolandónak renÍtlit S J^^ e ^ log ki r e 7 en ?íi. h 2£ y a Magyarországon uralkodó rendszert elítéli es annak további fonmaradását ugy bel-, mint külpolitikai okokból véglegesen károsnak tartja. A rendszerben a Delső konszolidációnak, a demokratikus fejlődésnek, termelő munkának akadályát látja. Fájdalaommal állapitjameg a határozati jnvaslat, hogy a fontos alkotmányjogi kérdésekben tanúsított veszedelmes törekvések és a szomszédos államokban a bizalmatlanságot állandósítandó intézmények hátráltatj ak atrianoni béke végrehajtását 4 Minthogy ea a magyarországi politikai rendszer a további megszállsat . provokálja arra kéri a népgyűlés a megszálló hatalom kormányát, bogy ÍÍ területen engedélyezze a lakosság önkormányzatát* ., Lováazy Márton emlkedett eWtwa azólásra éa mondott hosszabb beszédet* Bnnak folyamán többek között ezeket fejtette ití^L éa Baranya vármegye nagyréezét a trianoni békeezer*ódéa M?*""aagna* , Ítélte oóu*tx azt fri*z*fe híven tolmácsolom a gyüréa ^Jjfi W 8 *.^ lábak véleményé^ amikpr azt mondom* hogy mi.nagy megnyugvaaaal veszazuk a trianoni békeszerződés eme határozata és ragaszkodunk is hozzá, De lahetaégea-i i oiUanafbaxi ez egyesülés Magyarországgal? /fa^i*iLiWl / Mik'volnának ennek a ^vetke.raény ei| / ^J^^ 1 ^^^,, •iiírqyf^fa b6o l ] Mik. volnának annak a követAe-cman^eij na v** KeíSeíer^ág S^oaAÚ-«er»>téB 3 kurzusénak különitményat oebatol^ííí?« Hí8''8i5^5lái Vérfüröd, ujabb polgárháború, amely imnfa nénak ! Seljes ffiÍjSSiJ^I ÍSS SaSar fKdat éa talán az eddigiekraaztíny kurzua van, /Derültség/ E»t ;i jJJ" is börtönbe dobtak, kerasatény vagyok 1 A prol^^x^^oTböSpon graziul e« hajazále* / lét nőnapig ott tartottak, életem "J*;??" bosszúvágyat a munkásság függött, M kijővén börtönből én nem f J.^J» a íJJ^JJSk krisztus taniIránt* Miért T Mert kar.Bztéay va*yok, ^ ;trej«any g f ^ táaei szerint az alapköve a £^ sttr *ÍÍ v ^ S iuiJtem alatt azt kell taannek éppen az el^^aadja-Sajaoa, rövid jj* 1 *^'^összmüködést, és munkás kezét fogjon egymésaal* Lovászy beszéde további folyamin ugy a polgárságboa, mint a munkásságöjctz appelá5Lt, hogy értsék meg egymást és egyesüljenek a közös cél érdekében • A polgársághoz pedig külön, azt az intelmet intézi., szervezkedjék,,, ne a munkásság , vagy mas társadalmi osztály ellen* de azért, hogy a vai laszt&sokben szervezetten léphessenek fel. Alkossa meg a polgárság a polgári pártot és azután polgárság; munkásság éa földműves nép, ez a három társadalmi osztály együtt vegye kezéba ennek a területnek a. sorsát ás szerezze meg neki a békéit, a nyugalmat-, és akkor ezzel«a ragya gö" páldaadáseal olyan voneóerőt fognak gyakorolni Magyarországra, hogy egész Magyarország népe sóvárogva fog idetekínteni és mindent el fog követni arra, hogy ezek az állapok ott la megválásuljanak éa én akkor hiszem* hogy Magyarországon gyökeréé rendszerváltozást idézünk elő* olyan rendszerváltozás^ amely a belpolitikában a demokráciát, a szabadsagot., a produktív munkát tartja a fó'feladetáhak kifelé pedig nem az irredenta, nem az u| háború.,, hanem a népek testvériségének utján keresi <g a magyar semzet boldogulásának végcélját, án meg vagyok győződve röls, M hogy a magyar nemzet levonja a nagy katasztrófának a konzekvenciáit éa l bsccületessn végrehajtja a trianoni békét* Akkor megértésre fog találni a szomszéd nemzeteknél is* de a viláj nagyhatalmasságaínál ia„ Pedig nekün>. sz ü kségünk van arra, hogy bizalmat és rokonszenvet ébreszszlink a világ nagy nemzeteinél! mert elesett nemzet vagyánk, a földön fekszünk áss segítség nélkül nem tudunk még egyszer talpra állni, oda- á haza azt his'zik, hogy fenntarthatnak nagy hadseregeket, ott most le- 1 mondott a kormány, vergődik az egész közélet, Hivja meg a kormánypárt jM a vil«tg elao finánozsenijét pénaügyminiazternek és kérdezze meg tőle, ^ hogy filléres korona mellett lehet-e hadsereget tartani és h&borus készülődéseket csinálni, Az a reális politika 4 amely békés megértésre. &ze re tétre,, igazi krisztusi tevékenységre hiv fel> és én ebben való kőzremüköáésre hívom fel Pécs városának a népét, Ha ezt megteáz1K, a magyar nemzet nagy hálával fog tartozni neki* • A nügy tetszéssel fogadott beszéd után a népgyűlés egyhangúlag elfogadta a benyújtott határozati javaslatot^
