Bizalmas Értesítések 1920. október

1920-10-02 [1437]

*"/« B é c s . 4ftf|' 1» /A Magyar 'Távirati Iroaa magánjelentése/ Az Jta'ber oktouar harmadikán megjelelő száméban intervjut közöl, amelyet a Daily Herald béosi maxatarae, K.uh Frigyes.3:oijtatett Mrolyival. ^árs­lyi a következőképpen ayiiát&ozo tts A üortüy-re.iaásssr oeipclítikailag **agyar ország teljes ledoszláaát jelenti* £z a rendszer n&m konzervativiz­mus, sőt nem ts ez, arait Sytigateurópéban reaky.ióafck szokna* nevezai* Ez á rendszer egyszerűen a társadalmi élet teljes anaröniáj&j, amelyeit a banditavezéreknek, a rstüLó-és íparlo?agoknfiu. maffiája sa; : át hasznára for­dít, Magyarország jelenleg teljes itüzepkon képen aatau* A közép­osztály saéles rétegei csak rablás bői élhetnek meg, *sgj icorrupeiák, „pa­namák, sáp utján, vagy peoig mini egyes katonai zsákmányulő deta/Éssái^fc; tagjai. A szerencsetieB ország ÍŐÜÜ a rabjióiovagoje, kos ^iterációjában feiboBlani. A Tisssa-pez es a népoiztüaak pöre • birvx szervezet hallat­lan korrupcióját leplezte ls. SLítüst, hogy a tasak ajsegváaérlasa es ter­rorisálasa a rendes praxis közé tartósik 9 amit Hcrtny és vetélytársai kölcsönösen alkalmaznak,, Formális gazdasági tevéKenysegriÉl ilysK kőrulaé­nytk kös&tt flnfii sem lenet. így az ország gazó&s&si • élete külföldi kalan­dorok, s A berek vadászterületé, #gy egész osewS trőnjrcteideas van,, aük­»«k külön vesztegető kaasssajuk és kuiöa árosfii táooruk va»* A nemest osak f íkeic^, a aeasetgyűlési vaiasstásek alkaimavai s ÍÍZWÖISÜ.ista ^elíIr­tokét elzárták ét Kinder, eiienYelsoényt .Karna ;-.ai-uz^-j. x le betétienné tet­t*JC IVüásly re romokról eső sem lenét aar't sa ura lkod C marxia mxx hal­iad akar * latitunaiaaek es nagybanKöic n^ivii^gi urnáinak megbolygat á* eáről, JSz a belpolitikai bejtyaet a legnagyooo ktupoütíkai veszélyese?­rejti magában. Belső konsaolíuáeiö helyett a kormányzó maina csau *gy tarthatja lenn mgát, n«^eiití ismeretlenül szítja a revaBehanguiaT^t„ Hortny álladóan lí£g^vef#ik ee kormánya nyíltan nirdefi a közeledő szem háborút az ország területi Integritásának vusfc^&szerzósere. Éz a jpolitika lehetetlenné teszi, nogy a gazdasági élet regesaer-aieuijügísák es as oly né-JL" külöshetetien esereforgalea az uj alia^ak között a^i^duAn&ssau.A határo­kat állandóan katonailag kell őrizni és aa éhség egyre nagyobb lesz. A Hprfcby féle kényszersorozások rendszere csak fokozza az elkeseredést és közepeorópa krónikus militarizáioöáeára veget. Keyness könyvőben élesen Megvilágítja azokat a politikai é® gazdasági lehetetlen helyzeteket, me­lyeket a versa illési béke teremtett meg, A kegyet-ien békét nem lehet fegy­verrel revidiálni, hanem csak nagyobb gazdasági szervezettséggé 1,tisztái) erkölcsi öÉtuőattal. Később Sgy folytatja: A *ilsoni elvek, bármilyen szépek is voltak, a versaillfsl békében megbuktak és pedig azért, mert abból a fel­tevésből indultakig feogy a kapitalista rendszer fenntartása mellett is meg lehet valósit a ni a világbéke tizennégy pontját. Tersaillesben ugyanis iSrSÖÍ Kt*i!|J4S*!S t £i!.JÍ!f 0 ?Í/ISlS4 1 oi1 é f < | !III!?í!í!í: béW " Szerepem^et a két forradalomban vagy alá- vagy tulbeosülik. Héaelyek naiv impresssioniatát látnak bennem, mások, sőt néha ugyasazok, Középéurópa felgyújt óját. Sgyik vélexéay sem felel meg a va-lóségaak, az igaz osak annyi, hogy legjobb tudomássá szerint és minden erőm megfeszíté­sével szolgálni akartai a paoifizams és a szociális haladás ügyét. A magyar feudális államot át akartam alakítani a dolgozók, a fölá-és ipari munkások állasává » Sgyík forradalmat sem én csináltass, hanem aa évssása­dos oszt ál yur alom, amely lehetetlenné tette a de makrát ikus erők szervesS­kedóeét, elnyomva neiaaBtiségekst és a dolgosé tömegeket. A forarada om nem juthatott nyugvópontra, matt béke helyett a végnélkül! fegyverszü­nettel szabotálta az entente-a kegyetlea bókét. A tömegek elégedetlensége afckírtía* nötton nőtt és midőn mindezekhez a fj**féle jegyzék megérkezett;^ és köztudomású lett, h&$7 a,z ország Ezinxcagyar területaiból. is elvesznek, elementáris erővel fordult a közhangulat a legszélsb*bb forradalom felé ás kereste az entente ellenében az orosz orientációt. A hatalomról petig azért moDdtam le, mert tudtam, hogy ellenállásom polgárháborút jelentene. Magyarország jelenleg nézetem szerint mást nem tehet, mint hogy olyan politika útjára lép, amely a3ks.lma akad ik a ker s2ellemébez és a tömegek igényéhez* földművelők és ipari munkások és a valóban produk­tív középosztály van hivatva est a szerencsétlen országot tegeaarálnl,te­hát nékik kell a vezetést átvenaiők. Hegy azután a további fejlődés mi lesz, azt nem az elmaradt és elvérzett Magyarország fegja meghatározni, hanem a nagy vezető nemzetek fogják a jövő irányát k|jelölni* figyelőre az a legfontosabb, hegy a magyar nép megszabaduljon a fehér ellenforra­dalom szörnyű járma alól, hagy újra munkához láthasson ős fennmaradás* íégszükségesebb alapjait lerakhassa. Shhes az első lépés egy nagystílű agrárreform, a feudális ladifaadiumok kérlelhetetlen megszüntetésével. De mindaddig, nem kezdődhet meg semmiféle alkotó munka, iáig a Horíhy«-féle bandák lesaerelve nincsenek^ mig a börtönök ós fogolytáborok kapui meg nem nyílnak, míg általános amnesztia nem ha? békét és nyugalmat, Sbben a felazaba elitó munkában ó£ hajlenőó vagyok minden poli­tikust lojálisán támogatri, aki becsületeden akarja a demckréoiét, a köz^­társaságot és a nemzetközi bekét. Uem kicsinyes hiúság, nem harag, vagy , bosszú fog vezetni* Ám jöjjenek oly politikusok, akikben az entente jobban bizik, mint bei»era és akiket a polgári közvélemény is nagyoiíbmeg nyugvással láti Batthyány, Lovászy, Siesswein,Garami közismerten mérsé­kelt demokratikus ós entestebarat politikusok. Vállalják ők a reo^gani­salás munkáját és Sa nemcsak nem fogom őket zavarni, de miuden erőmmel segiteni fogok nekik. JL* Zürich 1. Okt € Die aeue Zürcher Zeitung pjieldet aus Mailandi Avanti veröffentiiebt in den Archíven der ^'chwerindustrie vorgefundene Bel ege, wlche üie Untersttitzung der Nationa,listenpresse dureh die Schwerindustrie beweisen,/UTEB« ^ * - M'OS k a a , l.Okt. Nach zuverlaessiger ^eldun^isoll die fraíizöBisohe.iyiitteimeerf lőtte den Befeh 1 er|ul oer? habén m |a« icímlvte Meer ausaulaufen. Angeblich soll sie an.der ge­, >||n|eh Offensií| gegen Odessa uná die Südukraine teiinel^en. 4* Paris 1. Okt. /Wolffbureau/ Auf dem Gewerkt­schaftskongress in Orleans erklaerte Jouhaux, die Arbeitskon* ferenz in Washington haoe nicht das &rgebnis gézeigt, das man erwartet habe^ weil die Minderheit der französiscbeíu Gewerkscbafton tilson und den Völkerbund bekaempft habé,, Br habe bei Jer Konf erenz eme neuc Formel vorgebracht: Den Gedan-.. * ken der internationalen Kontrolié. Jouhaux verteidigte die neue Insti^ation, die es gestattet, zu einem Organismus zu kowmen und d,*©^ aueb in |;éwisser Beziehung einen revolutionaeren Wert habe. Pas Arbeítsart^ sei eine Einriebtung, vor die »an dié Saehe und die Wünsche der Arbeiterwelt brmgen könnte e /UTKB;/ —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom