Bizalmas Értesítések 1920. október

1920-10-03 [1437]

- ? n v i.n g ről jelentik a MTI-nak;. Kovács J.István valaztói előtti beszédében a királ#kérdésröl agyebek közt a következőkét mondta: ... Mikor az alkotmányosságnak a fonalát fel akartuk venni, s feoruar tizennato­dikara a nemzetgyűlést osazehivták, megelőzőleg tanácskozást foly­tattunk, arról, hogya tudjuk a jognólkúlisegben a jogrend" vissza­állítására a első lépést megtenni. Az veit akior a vagya mindnyájani na£, bogy na vegyüljön ebbe semmi disszonancia, semui ellentétes hang. Mivel nem volt a magyar allamnaic latható feje, elhat aroztuk, hogy a nemzet élére kormányzót állítunk és abban a törvényben, ahol ezt lefektettük, meg kellett mondani, miért van szükség kormányzóra. Megállapító ttuk, hogy a királyi hatalom gyaorlása 1818. november 13. án meMazünt. Megállapította a nemzetgyűlés azt is, nogy * g agyar ország és az osztrák örökös tartományok között fennállott elválaszt­atailan és oszthatatlan együttbirtoklás megszűnt. Mivel azonban a jogi tények következményeinek levonásában különbség volt a nemzetgyűlés egyes tagja i között* arra a testvéries megállapodásra jutottunk, hogy ezekből a tényekből jogi következtetéseket ne vonjunk le, hanem a békekötés után- . ra hagyjuk azt. Jakkor a tiszántúli részek még mindig nem szabadultak fel éa azok képviselet sincsenek köztünk, várjuk meg tehát Őket is, hogy leg­alább a csonka Magya ország totrvónyes képviselői foglalhassanak állást a rendkívül fontos éá a nemzet &cvőjére kiható kérdésben. Ezt a megállapo­dást törvénybe foglaltuk, aa 1920. évi I. törvénycikkbe, Ezzel a törvény­nyel nem voltunk mindannyian megelégedve, mert aktor rögtön a nemzetgyűlés kezdetén ki akartuk mondani, hogy IV. Károly, a volt király 1918. november 13*-án>r minden hatalom gyakorlásáról, az aAiaaügyat viteléről lemondott, és azt is, begy az országtól távol van* A mi barátaink a túlsó oldalon ellenezték ezt. Először azt mondották, hogy a hatalom gyaorlása szünetel. Ebb e belementünk és a megszűnt szót vették bele a törvénybe is. Magyar- ' országnak tehát törvénye vas, hogy a királyi hatalom gyakorlása megszűné­sével és Magya^rers zugnak a monarchia többi részeivel való kapcsolatának megszakadásával bekövetkező tények jogi következtetéseit a nemzetgyűlés őnmagana* tart3& fenn későebi időre* Ez mindenkire azt a kötelezettséget rója, hogy tartsa ezt becsületben s amig a remae i ezek felett nem cent, aduig senki se akarjon saját felelősségére an egyedül illetékes faktor­nak, a nemzetgyűlésnek döntése nélkül ebben/fa kérdésben dönteni. A sötét háttérben folyton settenkednek egyesek. Azt tervezgették, hogy a volt ki­rályt autón, repülőgépen visszahozzák Magyarországra é flngyarországot kész helyzet elé állitjak. Ez a szándék nem méltón egyenes, férfias ma­gyar szívhez. A magyar ember még az ellenségére sem támad suttyomban, A puccskísérletek mind edd igm nem váltak valóra. Ez a tábor azon az állás­ponton van, hogy voltakép az ország történetében az 1918.,október 31.-ét ól fi a maijí időkig terjedő eseményeket ugy kell tekinteni, mintha semmi tört ónt volna. Ott akarják folyta ini a dolgukat, ahol október 31,-ón el­hagyták. Megkérdeztem tőlük egyizben, hogy ug/ képzelik -e, hogy IV. Károly az utolsó miniszterelnöke, Károlyi Klfaály oldalán jönne vissza. A legitimitás náluk aödignterjed, amig nekik jól esik« A másik álláspont az, hogy vitatják egyesek azt is, hogy 17. Károly, Sckartsauban kelt le­velében minden államügyek vezetéséről lemond ott-e*. Ezt vitat ják, de azt nem kell vitatni, hogybar régi Ausztria, amellyel századok óta össze voltunk kötve, az az Ausztria nincs már meg, a csehek, a lengyelek, e dél­szlávok elváltak és csak egy csonk maradt belőle* Hol van az elválaszt­hatatlan, oszthatatlan birtoklás? Ha semmi másért, azért az egy 9 ti® egy­ért, hogy a régi Ausztria, amelynek oda voltunk láncolva, megszűnt, s ab­ban a pillanatban IV. Károly megszűnt Ausztria császára lenni, ha nem is mondott volna le minden hatalom gyakorlásiéról, megszűnt volna Magyaror­szág királya lenni* Ez volt a mi álláspontunk éa tudtuk, hogy azok a kép­viselőtársatok, aMket a nemzetgyűlésbe küldtek, nagy többségben & mi álláapoatankí. t vallják. Vallják azt az álláspontot, hogy Magy&ország meg­e seresté a szabad királyválasztás jogát, valják azt, hogy Magyarország fjk azt ülteti a királyi székbe, s annak a fejére teszi Szent István- dicső­séges koronája „ akt a nemzet arra legméltóbbaak, legmegfelelőbbnek ta­lál. Ez volt a hitünk ós hozzájárult ehhez egy másik, hogy nem tesszük . többé Szent Istvánk koronáját olyas fejre, amely fejnek ff.w a szent koro­na kevés a akinek másik is kell* Majd találnak olyant, akinek a magyar korona elég less. Van Szaat István koronája olya drága ós szent, hogy «kad, aki büszka Igaz rá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom