Bizalmas Értesítések 1920. október

1920-10-03 [1437]

politikai íitTttiop egyiJe mvuikstarsanajs. alicaüLa nyix t gróf 0«ájcy Bare kült^yn in iaa térrel boaasaoo besüt, igetcst foiyca uai» A Szeged a&i szamában közli az uj külügiyminisztertdl kapott nagy hordár sjü intervjct-* -Hogyan emlékezik meg Méltóságod a Szegeden töl"&>tt napokról r -Szeged szép na pökj szomorúsággal ős reményekkel teli napok táröss* Mennyi hit, mennyi várakozáa, mennyi reménység csírázott ott a m« gyar lelkekben és ezekből sok sem teljesedett be. De o^/wjpkamit ml Szegeden eIkópzeltünk,,nem vált minő valósággá „ éppen nem lehangol ó, lem tudtuk aí&or még és nem is mertük akkor még hinni sem, mennyire leromló ttunk, mennyire a vég szólére jutottunk,, Ahhoz képest,, hogy mennyire hátradobott, visszalökött bennünket a forradalom es * proletárdiktatúra, ahhoz képest a maa napig óriásit fejlődtünk, szédületes iramban siettünk a normális viszonyok,felé* Ha núTu is teljessdtek be a szegedi akciókor táplált vérmes ós délibábosan optiaisstlkna reményiek, a taljasitmény,, melyet az ország a teljen dazolució állapotául a konszolidáció felé vezető uton véghez Titis, méreteiben az akkori reménykedéseinket is fölülmúlj&« -Sir egedre külömben nag?on szívesen emlékezem közeged volt as a az ige 1; ahol a veszedelmek ás a veszet hullámverésében reaativ biztosságban dolgozhatott &z a maroknyi lelkes ember a magyar hasa uj JAteüemtéoéboiu - Kz isi

y de meg a városnak szépségei és kell emességeL a , Sseohenyi-tér, s'Tisza partja, a regatta., & halászlé* mindannyi kedves momentum; .mely melyen belevésődött az aikori hazátlanoknak impresáazitsfijTZL arnigy fogékonyabb lelkébe* ••últósí^oc* poj it:ikí^ü

s amint a lapok ast már ESgirták*, nemde gróf (Teleki iái külügyi politikájának szerves folytatását képezi? -kérdszte az ujságiró* . -Természetesen, -úgymond a külügyminiszter- én nem uj koxmanybe-léptem be

9

hsinem már létező' programmal biró ós programmját nyikvánitott kormány hivott meg a külügyeiinisst eri székbe. De külömben isennek a kormánynak meg bízásából tevékenykedtem,, ennek a .kormánvnak intgnciói szerint 7-.öolgcztam a magam«w a kormány intencióival ktafOBÉ meggyőződése szerint. Ez & magyarázata enzieir

9

íiogy .hivatalba lépé sem alkalmával nem adtam programmót. Hogy az én külügyi politikám ez előbbi külügyi kormányzat politika já.o&k>ho|y ugy mondjam,szerves folytatása, erre garanciául szolgál gróf Teleki Pál és köztec fennálló régi;, fentért ás nélküli és őszinte politikai barátságunk. . • •L kis&rtanfc megalakulásának minő befolyása lehet a mi kul föl d i o "fiait t á c i ónk la* •ffrrs pozltiv felel etet adni bajos és legjobb^ba a kormány álláspontját preolciroscm, acely abban kulminál,hogy összes szomszédainkkal ez úgynevezett jó szomszédi viszonyt megteremtsük, ápoljuk ós fgnta.ri$ttk,&«jníintenciónk elsősorban arra irányul, hogy a., gaaáasagi

a

t-vitittteaai. ,meiy szomszédaink erőekéig oly nagy mértékben J-dL szolgálja.Tfolvsgy^Sfbben az irányban a kezdő lépéseket ml megtettük^és^ha a e^sdasagi közeledés megtörtént* akkor ebből a po1 itlkaiteo&toJ*** agyszólvan automatikusan fog követ ké zai, ha a túlsó" oléS&40n jóindulatot és. megértést tapasztalhatunk és ha ezt a jóindulat üt es megértést tettekkel ös» iga aljak, amennyiben elszakadt testvéreink nemz eti

s

kvúLtnrái is, t politikát és gazdasági ociszt éne iáját bi zto sit j ák* ^F ypru^itau sn*t**vxJ*&£: Mennyn re verető kemoi-y, n Franciaországnak jójndulatu érdeklődése Magyarország iránt? • -A g&ndasági t$%mgél yezó* t^r int etében as érdeklődés tell«A„A francia tőke igei] érőe&őuii a gaadaaági helyzetünk,s«ükoegCsilkiok, terveink *s lehetosogo-.de i unt .Természetes dolog, *fyí4fíe&^%^ ^ ~ ez az első. mo dhatnám reményekkel "JKecsegtető' idegen érdeklődéseiéi orjmmel foaadjuk es ennek a^ érdeklődésnek azalajtián valami pezitiToiaot _ fontos f

ógető és i aklisaaretbeli kötelesstoSnA^tíartjak' kiépiteni. -JLülföldon jártában mit tapasztalt ÍÍOgyméltóságod, mino a hangulat >ott Magyar ország ixánt? -^cb3n & tekintetben örvendetes tünetekről értesithete^st közönséget „Körülbelül egy hónappal ezelőtt tértem haza külföldről, ahol nagy megelégedéssel tapaszt alt art, hogy a külföld BUOO essz ive * és lassan kssd>- már Vaegísíaerni bennünket .Azelőtt '-kétségtelen, idegeatnbflC voltunk a külföld előtt,mint bármely más népe a világnak. Most azonban gondclkodásunk

5

jellemünk,szivünk ős mentalitásunk esjre jobban ós jobban ismert lgss a külföld előtt és megismerésijükkel karöltve a legyőzött magyarnemzet iránt a szimpátiák is* isinek a feaoménnek a kézzelfogható eredménye az,, hogy emig januárig ugyHzólván csak ellenségekkel találkoztunk fcúlfölőöa, azóta a nyugati bateImáknál érzékelhető ós örvendetes hangulatváltozás állott be velünk szemben* A kormány feladadata ezt az örvendetes tényt koAasznáini, az irántunk felosirázó -szimpátiát istápolni és anafek előnyeit a javunkra - Tégül Szeged kinósan fejő kérdése: a jogosulatlanul megszal-r. lett területek kiürítésére nézve minők a kilátásaink? - Ezt a kérdést nem én válaszolhatom meg

;

, mert ennek magvai aszó— láse. anoak e szervnek a metíerjebe ^tartozik, saely szervtől ebbai a kérdésben a döntés-függ és ez a szerv s törvényhozás* Ügy értem ezt,, hegy a megszállott területek kiüritó'se a békeszerződés ratifikálásán fordul. Olyan dolog ez, melyet előbb utóbb bele kall vinnünk a köztudat ba. A békeszerződés: becikkelyezetlen volta a mi helyzetünket nem L javítja, mert mi itt olyan adott helyzettel olyan fsttc^complival áilunA/ szeabeUi amelynek korrekciója nem áll módunkban. Javítani helyzetünket asm tudjak es azzel, hogy strucc módjára homokba dugjuk a fejünket és. nem veszünk hivatalosan tudomást megnyirbálásunkról, nem használunk, sőt - miután ezen a mi húzódoz^sunkalí. jogosulatlan ul megszállott területeink felszabadulása múlik - csak kárunk van abból, hogy nem ratifikáljuk • a "békei zerződs Bt •. Ml Moskau 2. Okt. Der wichtigste Punkt l©s 'Friedénsvertrages zwischen Sowietruö«land und Finnland ist Mi«its goregéít. Zur Zeit wird über die wirtschaíUichcsn Frasren verliandeTt. "Die" finnisché Priedensabordnurig wolLbe von de»

T

russisokéa Schifí'en, die waehrend des ^rieges in"Finnl atő interniert wurden, nur 200 und nicht alle 280 iurückgtt&eh, wogegen die ritssische Abordnung entschiedene fersteilungen erhob. /UTKB./