Bethlen Almanac 2001 (Ligonier)
The Hungarian Reformed Federation of America
magyar szabadság ügye nemcsak a magyar nemzet, hanem egész Európa ügye. A magyarok sikere az európai demokráciák megteremtésének, a világszabadság térhódításának feltétele, vallotta Kossuth. A semlegességi politikáról szólva elismerte, hogy a nagy államfőnek, Washingtonnak igaza volt. De időközben eltelt több, mint fél évszázad, s a világ nagyot változott. Ha Washington élne, biztosan vele értene egyet - érvelt. “Azt hiszik Önök - fogalmazott clevelandi beszédében —, hogy tavaiknak fenséges lánca, amely az Atlanti Óceánhoz vezet, csak a természet egyszerű játéka? Nem, semmiképpen sem! Ez az Isten hatalmas ujja, mely az óceánra mutat, arra a szükségességre, amely Önöket a vén Európához kapcsolja.” Miután 1851. decemberében Louis Bonaparte államcsínnyel megbuktatta Franciaországban a köztársaságot, európai szövetségesként, Kossuth - az amerikaiakat alaposan meghökkentve - Nagy Britanniát ajánlotta a figyelmükbe. Úgy vélte, a két nagyhatalom összefogása képes Európa számára meghozni a szabadságot. Az aktív amerikai szerepvállalást, mint tényt kezelte Ohio állam székhelyén mondott egyik beszédében: “Columbus Polgárai, amikor az, aki az Önök városának nevét viselte, felfedezte Amerikát, aligha gondolt arra, hogy ezzel az öreg Európát szabadítja fel. Az Önök elődei, akik 64 évvel előbb telepedtek itt le, nem gondolhattak arra, hogy utódaiktól a zsarnokok remegni, támogatásukkal pedig az elnyomott népek felszabadulni fognak.” Kossuth érvei a közvéleményben szinte mindig és mindenütt zajos sikert arattak, s a politikusok képzeletét is megragadta az unió szellemiségét tükröző, és államszervezetére is nagyon hasonlító dunai konföderáció gondolata. Mégsem sikerült sem a kormánytól, sem a kongresszustól politikai céljai támogatására ígéretet kapnia. Kossuth-dollár Kossuth persze nem csak politikai, diplomáciai támogatásban bízott, hanem a szabadságharc kirobbantásához és sikeres megvívásához feltétlenül szükséges pénzalap megteremtésében, valamint hadi eszközök, fegyverek felajánlásában is. Utóbbiaknak, legalábbis az állami szervek részéről, törvényes akadálya volt. Az előbbi érdekében Philadelphiában Kossuth-dollárokat nyomtattak. Ezek az egy, öt, tíz, ötven, száz dolláros címletű bankók, melyek közül a két legnagyobb címlet minden egyes darabját saját kezű aláírásával látta el, nem tényleges fizetőeszközök voltak, hanem 74
