Bethlen Almanac 2000 (Ligonier)
Halottaink - In memoriam
Némethy Sándor (1916-2000) Bölcsőjét Erdély földjén, Tordán ringatták, melynek ódon kövei az elmúlt idők rejtelmes balladáit, évezredek csodás történelmét, nemzetségek szívdobbanását suttogták fülébe. Szülővárosában, ahol a nyugatról keleti irányba kisugárzó reformáció hullámverése utolsó fészkében a hit és a lelkiismeretre épülő vallásszabadságot a világon legelőször mondják ki, és többrendben érvényesítik. A szülő- és a lelkipásztori szolgálata földjén, - Torda, Torockó, Kalotaszeg, - ismerte meg az ősi magyar népművészet remekeit, szívta magába a mosolyt fakasztó hit életére kiható élményeit, az ízes, tisztán csengő magyar nyelvet. Zsenge ifjúkorától a sajátos gazdag színezetű erdélyi szellemlelkület alakította jellemét, az embert tisztelő, megbecsülő türelmét és életre szólóan határozta meg szolgálatát, életútját. Együtt élt népével, és mint hűséges magvető, a megszólítás és elhívás felelősségével bátran állást foglalt az Ige szerinti egyházszolgálat maradéktalan érvényesítéséért. A két világháború közötti és utáni próbás időszakokban az erdélyi keresztyén református egyház lelki-szellemi életét evangélizálók és elmélyítők sorába zárkózik. Amiért hálásak vagyunk! E sorok írója, mint iijú teológiai hallgató, útmutató mintaképének tekintette az erdélyi teológiai szellemiségek igeközpontú munkásságát. Némethy Sándor orcájáról az evangéliumi mosoly ragyogott, előre vetítvén Jézus Krisztus, szeretett egyháza, népe, családja iránti elkötelezett ragaszkodó szeretetét, hűségét. Krisztus központúan munkálkodott, kerülve a hivalkodó, fecsegő felszineskedést. A tordai középiskola sikeres elvégzése után tanulmányait a Kolozsvári Református Teológiai Akadémián folytatta, és 1940- ben “jeles” lelkipásztori diplomával bocsátották ki szolgálatra. A Kolozsvári Református Egyházkerület utazó titkáraként körültekintéssel működött, és felelősen képviselte az egyház bel-, külmisszióját, valamint a szórvány gyülekezetek felkarolását, támogatását. 1944 őszétől a nyugdíjba vonulásáig, 1980-ig, Gyalu, Kalotaszeg ősrégi gyülekezetében szolgált. A Protestáns Egyházak Egyetemi Fokú Teológiai Intézet Református Teológiai Karán 1957— 250