Bethlen Almanac 2000 (Ligonier)
Cikkek - Articles
washingtoni református egyház szinte fele-fele arányban részesíti egyházi szolgálatban az itt élő amerikai magyarokat és az átmenetileg itt tartózkodó követségi tisztviselőket, ösztöndíjasokat és kutatókat. Ez is törődés. A másik segítő kéz Sárospatakról nyúl ki az észak-amerikai diaszpóra felé. Az ott létesült Diaszpóra Otthon nyitva áll azok számára, akik ott nyelv, teológia és magyarságismeret területén kívánnak intenzív tanulmányt folytatni. Alkalmasabb diákváros aligha található egy nagy családot is fogadni képes diaszpóra otthon számára, hiszen tudvalevő, hogy az első nagy emigráció százezres hullámai, az alapítók 80 százaléka, Sárospatak hatósugarából kerültek ki. Szaktanácskozásra gyűltünk össze. E sorok írója nem tekinti magát szakembernek, és semmiképpen nem kíván ilyen szerepben tanácsokat osztogatni. Ami ajánlólevélnek tekinthető e konferencián való részvételével kapcsolatban talán az a tény, hogy a négy esztendőre nyúló peregrinus diáksorsot követően, egész életét odaszentelte Isten diaszpóra magyar népe szolgálatára. A nevelést, és ez sírig tartó hálaadásra kötelezi, lelkipásztor-szülői otthontól, nyírségi falujától, meg a hajdúböszörményi református főgimnáziumtól és annak intemátusától, a lelkészárvákat gondozó Kálvineumtól és legmagasabb szinten Sárospataktól nyerte, de minden mást a diaszpórától kapott: hajójegyet, parókiát, feleséget, kenyeret a család asztalára. Ötvennégy év telt el az emlékezetes szombati nap óta, amikor Amerikába érkezett. Törés nem volt életében, mert vasárnap már magyarul prédikálhatott, nagy, sürü gyülekezetben. Azóta is prédikál minden vasárnap. Papja lett az első nemzedéknek, az alapítóknak, azok gyermekei gyermekeinek, majd a negyvenötös, ötvenhatos menekülteknek és az azóta is folyton érkezőknek, vagy itt felnövő amerikai magyar nemzedékeknek. Hálával emlegeti, hogy hasonló nevű fia, aki már Amerikában született, maga is amerikai magyar református lelkipásztor, aki folytatja azt a diaszpóra szolgálatot, amit anyai ágon való lelkipásztor nagyapja a 20. század elején kezdett, édesapja a század dereka óta folytat, maga pedig, drága örökségként, kortársaival tudatosan vállal a 21. század elején. Mindhárman együtt mondjuk Ezékiellel: “Ott ülék, ahol ők (népem) ültek”. (Ezékiel 3,15.) Bertalan Imre 197
