Bethlen Almanac 1997 (Ligonier)

Európa

úgyhogy a Szövetségnek 1997-ben 466 szavazati joggal rendelkező felnőtt tagja volt, vagyis alig kevesebb, mint az előző évi 470. Ehhez jön még a berni, genfi és a Lausanne-i gyülekezetek összesen mintegy kétszázötven fős tagsága.

Lelkészeink munkamegosztása a tavalyihoz hasonló: Joób Olivér elsősorban Zürich/Winterthur, Luzern, St. Gallen (és Dornbim), Péter Iván Bern/Biel, Basel, Baden és Schaffhausen gyülekezeteit gondozza, ami nem zárja ki az alkalmi szószék-cserét, helyettesítést. Aggodalomra ad okot Péter Iván berni státusának rendezetlensége, bár találtunk olyan átmeneti megoldást, hogy szolgálatát nálunk az eddigi keretben folytathatja. A tárgyalások az illetékes svájci egyházi körökkel tovább folynak. Reményre jogosít, hogy régi barátunk és pártfogónk, Pfr. Ruedi Reich elnök ismét átvette a magyar nyelvű lelkigondozás reszortját Zürich Kanton Ref. Egyháztanácsában. Reich elnök űr kérésünkre 1997. augusztus 3-án hivatalában fogadta a Zürichen átutazó dr. Erdélyi Géza szlovákiai püspököt és feleségét, és behatóan érdeklődött felvidéki hittestvéreink legégetőbb gondjai iránt.

Istentiszteleteinken és egyéb alkalmainkon gyakran üdvözölhetünk vendégeket Magyarországról vagy a Kárpát-medence más országaiból. Augusztus közepén a Debreceni Református Kollégium Öregdiák Egyesületének 55 tagú küldöttsége volt svájci körúton, bejárta Kálvin, Zwingli, Buliinger és Oekolampad működésének helyeit és augusztus 17- én Bázelben részt vett a magyar istentiszteleten.

A Szövetség választmánya 1997. január 23-án, majd a pünkösdi konferencia alkalmából tartott ülésén egyebek közt a diakóniai feladatokkal is foglalkozott. Számos segélykérés érkezik hozzánk Magyarországról és az utódállamokból, amelyeket lehetőségeinkhez képest igyekszünk legalább részben teljesíteni. Évek óta ösztöndíjban részesítünk több sárospataki teológiai diákot, és az elmúlt években is küldtünk adományokat főleg délvidéki és erdélyi gyülekezetek, intézmények javára.

A svájci kantonális egyházaktól (a berni egyház kivételével) még mindig igen jelentős anyagi támogatást kapunk. Ennek fokozatos csökkenésével kell azonban számolnunk. így nőni fog tagjaink egyéni áldozatvállalásának fontossága: a tagdíj pontos fizetése és a bőkezű perselyadakozás az előfeltétele magyar nyelvű gyülekezeteink fennmaradásának! A nehézségek ellenére hálával és reménységgel mondhatjuk el: “Mindeddig megsegített minket az Úr” (lSám.7:12).

Szöllősy Pál tb. elnök

203