Bethlen Almanac 1997 (Ligonier)
Magyar Evangélikus Konferencia
MAGYAR EVANGÉLIKUS KONFERENCIA “ERŐT AD A MEGFÁRADTNAK” Az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia ebben a bizalomban végzi még mindig szolgálatát az észak-amerikai kontinensen, s néha-néha még azon túl is. Feladatát, melyre 1941-ben kapott indíttatást, folyton változó körülmények és keretek között végzi. Alakulásakor, mint az 1932-ben létrehozott, kérészéletű Luther Márton Szövetség utóda, célját lelkészek és gyülekezetek összefogásában jelölte meg. Vagy tizennyolc lelkésszel és tizennégy gyülekezettel számolt. Ehhez a célhoz járult még az érdekképviselet a közegyház felé. Nagyot ugorva, napjainkban legfeljebb hat gyülekezetről van szó, de azok közül is már csak három kis lélekszámúban van magyar nyelvű istentiszteleti szolgálat. Ezzel szemben Kanada és az Egyesült Államok minden részében élnek magyar evangélikusok. A lelkészek száma, ha nem is csökkent, közöttük a nem magyar szolgálatban állók és a nyugdíjasok vannak túlsúlyban. Ennek a folyamatnak a kihatását csak késve ismertük fel azzal, hogy 1995-ben a gyülekezetek és lelkészek tagságát gyülekezetek és egyének (lelkészek és világiak) tagságára változtattuk. A világi személyek bevonása lassan alakul. Tíz lelkészözvegy is körünkbe tartozik. A Konferencia tevékenységéhez tartozik az Erős Vár c. lap kiadása. Ez 1931-ben jelezte első évfolyamát. Az ötvenes években kimaradt négy évfolyam miatt nem büszkélkedhetünk a 67., hanem csak a 63. évfolyammal ebben az évben. 1977-től a lap kéthavonként jelenik meg. Az Erős Vár-ban nyilvánul meg a Konferencia munkaköre, amely hitmélyítés, kapcsolat tartás és tájékoztatás. Az egyre fogyó észak-amerikai magyar evangélikusság hatalmas, felmérhetetlen szórványt képez. A lapon túl megtörténhetik és meg is történik, hogy bármelyik munkakör-részleg gyülekezeti közösségektől eltekintve, telefonon vagy levélben válik személyközvetlenné. A nyugati országokban működő magyar evangélikus szervezetekkel és az ott élő magyar evangélikus lelkészekkel való kapcsolatokkal egyidejűén igyekszünk ápolni az összeköttetést mind a magyarhoni evangélikus egyházzal, mint pedig az elszakított területeken fellelhető magyar evangélikus egyházi szervekkel. Ez a szándék 1989 óta jóleső viszonzásra is talál. Különösen súlyt kívánunk fektetni arra, hogy evangélikus egyházi dolgokban idekerülő személyeket legalább üdvözölhessünk és esetleg eligazítással is segítségükre lehessünk. 194
