Bethlen Évkönyv, 1993-1996 (Ligonier)

Dr. Vitéz Ferenc, püspök: A Kálvin Egyházkerület

ORNITHOLOGIA Madarak a szavak. Szívünk dúcaiból, agyunk fészkeiről, szájunk selymes ínyén, csípős nyelvünk hegyén szárnyat bontogatnak. ízes pletykánk zaja verébcsiripelés: másokat kárpáló üres szalmacséplés. Vijjogó vércséi elfojtott mérgünknek mélyen vágnak húsba: szívig megsebeznek. Keserű panaszunk örökös jajában, kuvikol a halál: félelem nyomában. Álnok hízelgésünk tolvajló szarkája szívek fészkében túr: mások titkát lopja. A szavak madarak. Lépre csalom őket, kalitkába zárom a ragadozókat, mind a kártévőket. De ha szárnyát bontja az áldott pacsirta: munkára, víg kedvre, életre, erőre biztatni az embert — vagy ha galamb szárnyal a zöld olaj ággal reménységet vinni, új életre hívni: a szám meg fog nyílni! © Dr. Eva M. Fabian IMÁDSÁG JERUZSÁLEMÉRT (122. Zsoltárj Örvendek én, hogyha hívnak az Úr házába. Ott léphetek fel a templom szent tornácára. Onnan látom Jeruzsálem szép kőfalait, És a város kifaragott ékes kapuit. Látom a bírák helyét is, a Dávid székét, Itt hirdetik az Úr Isten igaz törvényét. Nézem, nézem a szent várost, s imádkozom én. Legyen béke Jeruzsálem megszentelt földjén. Oltalmazzák meg a falak az áldozókat, A paloták falai a csendre vágyókat. Mondjam barátnak, testvérnek: „Legyen békesség! Kívánhassak jót tenéked az Úr nevéért. Horváth Lóránd 240

Next

/
Oldalképek
Tartalom