Bethlen Évkönyv, 1991-1992 (Ligonier)
Svájc
által jóváhagyott magyar kormány azt ajánlotta külföldi képviselőinek, hogy kapcsolódjanak be a külföldön élő magyarság szervezeteinek az életébe, amely magában foglalta a magyar egyházi szervezetekkel való kapcsolatbakerülést is. Ezzel a magyar kormányzat visszatért egy régi hagyományhoz, amely a II. világháború kitöréséig fennállt. Bár az ilyen buzdításnak a célkitűzése nem minden esetben azonos az egyházi munkában máskülönben résztvevők inditóokaival, megbecsülendő lehetőségeket rejt magában. Tudunk több olyan, jelenleg külföldön szolgáló magyar testvérünkről, akiknél a templombaj órás és a keresztyén testvérekkel való kapcsolatfelvétel lehetősége egy eddig hiányzó elemet jelentett lelki életük számára és most boldogok, hogy a külföldön élő magyarság és köztük is leomlott egy évtizedek óta meglévő, őket szabadságukban korlátozó válaszfal. Ez az új helyzet lehetőséget ad nekik, hogy egyek legyenek a velük egy városban lakó magyar hittestvérekkel: az apostolok tanításának a hallgatásában, az imádkozásban, az Úr asztala vendégségében és a közösségi szolgálatban. 4. A legújabb idők változásai közé tartozik az is, hogy egyre több gyülekezet hív meg magyarországi igehirdetőt vagy szeretetvendégségi, konferenciai előadót, valamint igénybe veszi más okok miatt Magyarországról látogatóba érkezett lelkipásztorok vagy laikus egyházi vezetők szolgálatát. A Protestáns Magyar Szabadegyetem már régebben meghívott tanulmányi hetére a szülőhazából származó elődókat, míg az Ifjúsági Konferencia magyarországi és jugoszláviai, ezidén már erdélyi fiatalok résztvételét tette lehetővé. Az utóbbi időben ilyen alkalmakra már nem csupán meghívottak érkeztek, hanem — részben saját költségükre — magyarországi érdeklődők is. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a gyülekezetek, konferenciák, lelkészgyűlések igen nagy figyelmet szenteltek a magyarországi, illetőleg a Kárpátok medencéjében levő egyéb országok egyházi, sőt általános problémáinak — nem egyszer megpróbáltak gyülekezeteink és intézményeink számára, főleg anyagi segítséget nyújtani. Itt kiemelhetjük azt, amit a nyugateurópai magyar gyülekezetek a magyarországi templomok helyreállításáért, a protestáns iskolák megnyitásáért, az erdélyi egyházi munkáért és a Magyarországra érkezett erdélyi és délvidéki menekültekért tettek. 267