Bethlen Évkönyv, 1990-1991 (Ligonier)
Füle Lajos: Az én barátaim a senkik (vers)
Elvesz a karácsony pecsétjével hitelesített régi szűk világ, s elmosódik benne az ember. Hiába néz szét, semmi se igaz, mégis igaz minden, csak ő veszett el ebben a végtelenül szűk és megfoghatatlanul tágas horizontban. Akkor azonban semmi se félelmetes, mégis pokolian borzasztó az élet; semmivé és átfoghatatlanul naggyá vált az eddig ismerősnek gondolt világ. Egysíkúvá alakult, meghalt benne a csoda, s abban a pillanatban maga lett csodává. Kifejezhetetlenül kicsi roncs az ember, mégis alaktalan gólemként új teremtésre tör. Hol a régi világ? A lezárt kicsi kultúrforma, amelyik Krisztust is magába építette. Hol a régi karácsony, a gyertyákkal, fenyőkkel, kis okossággal és hittel megpecsételt ünnep? Hol van Krisztus, a világ megváltója? ☆ ☆ ☆ Mégis van karácsony, van igazi ünnep, csak nyitottnak kell lennünk Krisztussal szemben. Ne keressük a múlt kultúrformáiban, de nem nyelte el a világmindenség se, hiába száguld a végtelen felé. Hitetlenségünk se pusztíthatta el. Kétezer évvel ezelőtt megszületett csecsemű formában, feltámadása után pedig a mindenség urává lett. Ne keresd a régi gyermeket, és ne próbálj jogi viszonyba lépni rajta keresztül az Istennel. Krisztus ma emberi fogalmakkal kifejezhetetlen óriás. Hitvallásunk szimbolikus nyelve így beszél róla: „Ül a mindenható Atya Isten jobbján.” Tehát a világnál nagyobb valóság és hatalom. Bomlásnak indult kultúránknak egyetlen értelme van: mindennek a Krisztus lába elé kell vettetni. Emberek, alkotások, hitetlenség és Sátán éppúgy Krisztus hatalma alá kerül, mint az anyag, vagy a halál. A régi, bálvánnyá kicsinyített Jézuska helyett láss egy világon túli kifejezhetetlen nagy Urat. Göncöl szekerünk koronája egyik gyémántjának sem elég, és a csillagos ég ragyogása is kevés felséges arca kiábrázolására. Ez a végtelen úr mégis a mi megváltó Krisztusunk. Ha ketten-hárman együtt vagyunk a nevében, velünk van, megbocsátja bűneinket és szeret. Nem kezelhetjük a kultúrában, de ingyen kegyelemből megvált a kárhozattól. Megszabadít az értelmetlenségből, messze űz minden félelmet, szeretetével besugároz, átsegít a halálon, s kulcsaival megnyitja az örökélet kapuját. Ha bízol benne, s az istentelenné vált világban átadod neki magad. Ma is van karácsony, igazi ünnep. El ne veszítsd egy letűnt kor romjaival együtt, s el ne sodorjon tőle az értelmetlen formákban felbomlott világ, se az istentelen kommunizmus, se 65
