Bethlen Évkönyv, 1990-1991 (Ligonier)

Nt. Farkas Sándor J.: Magyar Reformátusok II. Világtalálkozója…

bizonyult. Hívásunk nagy visszhangra talált az erdélyi, kárpát­aljai, szlovákiai, jugoszláviai magyar reformátusság körében és szerte a világon, ahol több mint 40 országban élnek hittestvé­reink. Az európai diaspóra is minden híresztelés ellenére, túl­nyomó többségében szívesen fogadja hívásunkat, amelyet 8 tagú nemzetközi bizottság nagy lelkesedéssel készít, s amely­be egyre jobban bekapcsolódik egész egyházunk”. A berekfürdői előkészítő konferencián résztvett képviselők sajnálták azt, hogy „az európai diaspóra” nem volt jelen az áprilisi tanácskozáson. E sorok írójának a tékozló fiú idősebb testvérének a magatartása volt ezzel kapcsolatosan a gondolatá­ban, aki az ünnepségek idején „megharagudott, és nem akart bemenni” (Lukács 15:28). Nemcsak cselekedetben megnyilvá­nuló nyomorúságaink, hanem magatartásban megnyilvánuló nyomorúságaink is vannak! 1991-ben, a II. világtalálkozó ide­jén bent van a helye minden magyar reformátusnak! Az elő­készítő konferencián résztvett képviselők lelkesedése, az ott és akkor megtapasztalt „első szeretet melege” máris érzékelteti velünk azt, hogy a világtalálkozó felemelő élmény lesz majd a résztvevők számára. Kézfogás alkalma lesz a világtalálkozó és vajon — Reményik Sándor szavaival — „szoríthatom-e még azt a kezet, amit elengedek”. A „megvetésnek” egy nagyon fontos része volt az, hogy az Amerikai Magyar Református Lelkészegyesület tisztviselőinek meghívására nt. Nagy Ferenc lelkipásztor, a Magyar Református Lelkészegyesület elnöke, 1990 szeptemberében látogatást tett a tengerentúlon; ő egyben a világgyűlés előkészítő bizottságának az elnöke is. Nemcsak előadást tartott a lelkészegyesület őszi gyűlésén, de New Yorkban, Youngstownban, Clevelandban és Allen Parkban igeszolgálatok és előadások keretében felhívta a figyelmet a nagy találkozóra; Kanadában módja volt talál­kozni az ottani magyar református lelkészekkel is. Külön áldásnak és ajándéknak véljük azt, hogy a szervező bizottság két vezető egyénisége, nt. Kocsis Attila és nt. ifj. Boross Géza, nagyon agilis és széles látókörű személy, akiknek szíve nemcsak beledobban az ügy szolgálatába, de annak érdeké­ben „lángol” is. Az alábbiakban kis „ízelítőt” adunk az elő­készületi munka sokrétűségéből: Kocsis Attila 1990. szeptember 29-i keltezésű leveléből tudtuk meg azt, hogy 5 millió borítékot nyomtattak a világ­gyűlés emblémájával. Természetesen ezen borítékok, kérésre, itt a tengerentúlon is megrendelhetők; a világtalálkozó idejére 52

Next

/
Oldalképek
Tartalom