Bethlen Évkönyv, 1990-1991 (Ligonier)

Európa

élvező jótékonysági intézmény. Erről a Kuratórium az alapítvány támogatói részére kívánatra igazolást ad.

Az alapítók hittestvéreik segítségét kérik, hogy működésükkel eredményesen szolgálhassák a magyarság és hitünk ügyét.

Sz. P.

SVÁJCI MAGYARNYELVŰ PROTESTÁNS GYÜLEKEZETEK SZÖVETSÉGE

Magyarország szabadságának és függetlenségének visszanyerése, majd a többi közép- és keleteurópai államban — kivált Romániában — bekövetkezett drámai változások nem maradtak hatás nélkül Szövetségünk és hat gyülekezetünk életére a szeptember 30-ával lezárult számadási évben, melyről e rövid írásbeli jelentést terjesztem be a közgyűlésnek.

Decembr 23-án, amikor még vér folyt Temesvár, Brassó, Bukarest utcáin, majd március 31-én, a marosvásárhelyi magyarok elleni brutális soviniszta támadás után, Zürichben magyar katolikusokkal, svájci protestánsokkal és román ortodoxokkal közös istentiszteleten könyörögtünk „békéért és igazságos rendért Romániában”. Lelkészeink és gyülekezeteink nagy lelkesedéssel vették — és veszik — ki részüket a Romániába induló segélyakciókból; Kótai István alelnökünk az elsők között indult a schaffhauseni magyarok és svájciak több teherautót megtöltő adományával Erdélybe. Személyesen adta át Tőkés Lászlónak és feleségének a svájci magyar protestánsok jókívánságait és ő képviselt bennünket júniusban a marosvásárhelyi vártemplom 500 éves jubileumi ünnepségein is.

Természetes, hogy gyülekezeteink tagjai örvendező, hálás szívvel, de ugyanakkor aggódva kísérik figyelemmel a magyarországi rendszerváltást és az egyházak megújulásáért, feladataik újraértékeléséért folyó küzdelmet. Ez a megnőtt érdeklődés és hazalátogatási kedv — főleg az utazási idényben — kihat istentiszteleteink látogatottságára, ami érthető. Annál örvendetesebb, hogy a svájci magyar protestáns lelkigondozás az új idők sodrában is megállta helyét. Mint 1966 óta minden évben, úgy az idén is megtartottuk Boldernban pünkösdi találkozónkat, melyen — mint dr. Csia Klára írja — „Svájc legkülönbözőbb

273