Bethlen Évkönyv, 1990-1991 (Ligonier)

Kanada

VANCOUVER, B.C. Lelkipásztor: Szamosközi László Presbitérium: Baraksó János, Balatoni Gyula, Murguly László. Gazdasági Tanács: Bodó L, Vizváru J., Hajdú Gy. Női Kör: Dancák E., Dudás E., Zathureczky Cs., Rácz J., Baraksó L, Törjék J. A vancouveri gyülekezet életéről szóló 1988-as évi beszámo­lót azzal kezdtük, hogy a közösség összetétele változóban van és ez kihat az istentiszteletek látogatottságára is. Említettük, hogy vannak, akiket a kor miatt a testi gyöngeség már megaka­dályoz a rendszeres Isten-dicsőités gyakorlásában, vannak akik­ben még nem ébredt fel a vágy arra, és a harmadik csoport, akik újonnan érkeztek, főleg Erdélyből, akik igyekeznek bekapcso­lódni a gyülekezet közösségébe, s amely igyekezethez a régi tag­ság is szeretettel kell kinyújtsa kezét. Nos, az 1989-es esztendőre való visszatekintés főleg ezen három szempont megvizsgálására irányul, hiszen a közösségi életünk egyik fő meghatározója az, hogy mennyire engedtük Isten Szentleikét magunkban úgy munkálkodni, hogy Ő véghez vihesse Krisztusban a gyülekezet építő, hitet erősítő csodáját. Hálával emlékezhetünk arra, hogy ha elégedettek nem is le­hetünk engedelmességünkkel, mint ahogy azzal ne is legyünk so­ha, mégis, Isten kegyelméből a múlt évben helyzetünk nem rosszabbult, sőt jó irányban haladt. Ezzel azt kívánjuk tudatni először is, hogy Isten segedel­mével úgy érezzük, megálltunk az Ige tiszta tanításában, gya­korlásában és megélésében. Időseinket igyekeztünk támogatni, feléjük gondviselő szeretetünket kifejezni. Kell érezzék azt, ha nem is tudnak már köztünk lenni, azért hozzánk tartoznak, szeretetünk velük van, akár otthon tudnak még lenni, akár gon­dozásra szorulnak, vagy éppen kórházi ágyba kényszerültek. A középgenerációsainkkal, ha néha nehezebb is a kapcsolattartás, azért igyekeztünk azt is gyakorolni, fenntartani telefonon, láto­gatással, vagy személyes beszélgetéssel. Ha templombaj árásuk nem is lett ugrásszerűen jobb, rosszabb sem lett és hisszük, Isten Lelke továbbra is elvégzi azt, amit megkezdett életünk­ben. Újonnan érkezetteink a kezdeti életkezdés nehézségeinek küzdelmei közepette is ragaszkodtak Isten Igéjéhez. Bár marad­na meg bennünk később is ez a vágy, hogy Isten is és mi is ör­vendhessünk egymásnak! Új igények is fölmerültek a gyülekezeti élet kereteiben, aminek ebben az évben igyekszünk teret adni. így egy irodalmi körnek a beindítása, angol nyelvoktatás kez­dőknek. 251

Next

/
Oldalképek
Tartalom