Bethlen Naptár, 1989 (Ligonier)
Dr. Vatai László: Az evangéliumi szabadság
Vatai László: AZ EVANGÉLIUMI SZABADSÁG* Ravasz László: Válogatott Írások 1945—1968 Evangéliumi Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bern, 1988. Ravasz László könyve az emigráció egyik legfontosabb megnyilvánulása, sok ködöt eloszlat a magyar nép és a református egyház utolsó ötven esztendejéről, és tiszta fényt gyújt a személye körül. Nagy szükség volt mind a kettőre; 1943-ban jelent meg Korbán című írása, azóta sem otthon, sem az emigrációban nem publikáltak tőle semmit. Róla is keveset; Magyarországon csak negatív előjellel, az emigráció pedig lelkendező módon ködbe burkolta. Besorozták a kommunizmussal küzdő mártír főpapok közé, anélkül, hogy ennek a mibenlétét tisztázták volna. Mindszenty, Ravasz, Ordass volt a használatos névsor. Egyházaik védelmét illetően igaz a csoportosítás, de mindegyikük külön jelenség; más a hátterük, más módszerekkel dolgoztak, másképp viszonyultak egymáshoz, és céljuk sem volt mindenben egyforma. A besorolás, egyéb tények nélkül, meghamisítja a Ravasz képet. Helyreigazítás nem történt, nem volt rá mód. Ez a posztumusz kötet most megmutatja a valót és az igazat. Külföldre kijuttatott kézirata előszavában írja: „...elkövetkezett a magyar történelem legnagyobb változása. Lehetőleg úgy válogattam össze a darabokat, hogy kitűnjék, az új változásokra mit mond az Ige, amely sem nem új, sem nem régi, hanem örök." Ravasz László élete, arca, munkája az Ige kardjával való harcának a vetülete. Az egyház, az emberi lét és a magyar élet minden területén. Nyolcvanhat éves korában írta könyve előszavában: „1968 tavaszán elhatároztam, hogy összeválogatok száz darabot meglevő kézirataimból, leteszem ,ad fideles manus' s Istenre bízom, mikor, mi és hogyan jelenhetik meg belőle. ” A nagyvilágba kiküldött anyag húsz év múlva látott napvilágot, az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem kiadásában. Bárczay Gyula szerkesztette a kötetet: néhány, birtokában levő kéziratot csatolt az otthonról érkezettekhez, s a már nyomtatásban megjelent püspöki jelentésekkel is kiegészítette a könyvet. Bevezetőt írt hozzá * Tanulmánnyá bővülő recenzióm nem a szövegkiadás kritikája (a kézhez kapott anyagból miért ezek a darabok, és miért így láttak napvilágot?), nem is a magyarországi református egyház története 1945 után, hanem Ravasz László életműve utolsó harmadát rajzolom meg az adott könyv alapján. Ez a tétel visszafelé nézve így hangzik: Ravasz életművéből látjuk legtisztábban a háború utáni magyar református egyház harcát igazi léte megvalósulásáért, a radikálisan új helyzetben; s mindezt alig lehetne megírni a közreadott könyv szövege nélkül. 90