Bethlen Naptár, 1989 (Ligonier)
Gémes István: Stuttgarti ökuménikus modell
tanak arra, hogy a sajátosan magyar kulturális értékeinket megismerjük, ápoljuk és megőrizzük. Elvégre a magyar kultúra nagyjai is tudatos tagjai voltak keresztyén egyházaiknak és vállaltak abban sokszor még vezetőszerepet is. Kettőt nem teszünk azonban. Egyrészt nem magyarkodunk valamiféle mellverő, felszínes, szűk látókörű fogadkozással. Hálásak vagyunk Istennek, hogy ebbe a nép- és kultúrközösségbe teremtett bele. Ez hálával és nem más nemzetiségűek lenézésével párosult gőgös fennhéjázással tölt el bennünket. — Másrészt azt sem valljuk, hogy a magyar nyelv és kultúra olyan egyedülálló, amelyhez semmi más fogható nincs ezen a világon. Éppen az a tapasztalatunk, hogy amennyiben a minket jelenleg befogadó nép kultúráját elsajátítjuk, annál jobban látjuk, hogy annak milyen értékes kiegészítése lehet a mienk. Tehát a gyülekezetünk magyarul beszélők és magyarul érzők közössége, mert ez a nyelv és kultúra áll hozzánk legközelebb. Hálásak vagyunk, hogy Isten hozzánk szóló üzenetének méltó közvetítésére ez a nyelv is kiválóan alkalmas. Mégsem élünk gettóban, ezt nyomatékosan szeretnénk hangsúlyozni. Sem a származásunk, sem a nyelvünk nem lesz burokká, amely elzárna bennünket a külvilágtól. Hálásan fedezzük fel, hogy ebben az országban is van Istennek egyháza. Azt is örömmel fedezzük fel, hogy ez az egyház is észrevett bennünket. Nemcsak templomait és gyülekezeti házait nyitotta ki előttünk, hanem a szívét is. Gyülekezetünk szerves része Stuttgart-Bad Cannstatt nevű városrésze Lutherről elnevezett ev. gyülekezetének. Ha „szerves részét” mondunk, az persze nem egyházjogi értelembe veendő, hiszen az itteni törvények értelmében minden gyülekezeti tagunk amúgyis tagja a lakóhelye szerinti német egyházközségnek. De nem érezzük szükségét annak, hogy valamiféle exilegyházat szervezzünk. Annak se, hogy magyarságunk állítólagos megtartását kizárólag biztosító „külföldiek gyülekezetét” tartsuk fenn. Gyülekezetünk abban a szerencsés helyzetben van, hogy jelenlegi lelkésze az előbb említett német gyülekezet igazgató lelkésze. Ez a „perszonál-unió” sok előnyt biztosít a gyülekezetnek, bár a lelkész kettős elfoglaltsága nem mindig ajánlható megoldást jelent. Ennek a német gyülekezetnek erősen ökuménikus a tájékozódása, ezért örömmel veszi tudomásul ökuménikus magyar munkánkat is. A cannstatti német egyházközség „részeként” elismert gyülekezete vagyunk a Württembergi Evangélikus Egyháznak. Ennek is több előnye van. Ez az országos egyház gondoskodik magyarul tudó lelkészről és fizeti őt (igaz, nem a magyar, hanem a német munkájáért), ezzel biztosítja a magyar nyelvű munkát. 79