Bethlen Naptár, 1989 (Ligonier)

Dr. Medyesy László: Helyzetkép a magyar református ökumenéről

Dél-Afrikában a magyar jelenlét a múlt századbeli angolbúr háborúval kezdődött. Szabadságszerető magyar tisztek érkeztek ide, hogy tudásukat és fegyverüket a holland származású Búr Köztársaság szolgálatába állítsák az angol imperializmus ellen. A háború elvesztése után ezeknek a magyaroknak menekülniük kellett. A századforduló nagy kivándorlási hulláma ide is sodort magyarokat, akik 1932-ben megalakították a Dél- Afrikai Magyar Szövetséget. A harmincas években bőkezűen részt vettek a magyarországi nyomort enyhítő mozgalmakban. Számuk egyre növekedett. 1940-ben már ötszáz tagsági igazolványt állítottak ki. Mivel Magyarország hadiállapotba került az Angol Világbirodalommal, így Dél-Afrikával is, a második világháború idején a Szövetség működését „a háború tartamára felfüggesztették”. Ennek a csoportosulásnak a nyomdokain jött létre a ma is működő Dél-Afrikai Magyar Egyesület és a Magyar Szövetség.

A negyvenes évek végén érkezett ide Hollandiából az egyetlen itt szolgáló magyar református lelkész, Papp Kálmán, aki valamikor debreceni teológus volt. A pretoriai teológia néhány éve után a Nederduitsch Hervormde Kerk Afrikaans egyház szentelte fel és szolgálja azóta is hűségesen a krugersdorfi nagy gyülekezetét, ó volt az, aki 1956 utón az ide érkező 1500 magyar menekült mellé állította a dél-afrikai közvéleményt. 1963 óta működik vezetése alatt a Johannesburgi Magyar Protestáns Egyház, amely havi istentiszteleti és közösségi alkalmait egy szép Afrikaans templomban tartja.

Érthető örömmel és izgalommal készültünk dr. Havadtőy Sándorral, hogy a különleges és a nemzetközi sajtóban állandóan szereplő ország magyarjait és az ottani életet megismerjük. Az út Londonon keresztül vezetett, mert az USA-ból Dél-Afrikába a Szenátus szankciói miatt közvetlen légijárat már nincs. Londonban meglepetés ért, mivel afrikai államok nem engedik a dél-afrikai SAA légitársaság gépeit berepülni felségterületükre, a roppant útat Londontól Johannesburgig az Atlanti-óceán nemzetközi vize felett, tehát Afrika körül, tettük meg. Nem csoda, hogy ez az útszakasz 14 órába telt.

Papp Kálmán és családja vendégszeretete elfeledtette velünk, hogy a világ másik végén voltunk, mert a magyar református parókiák hagyományos, barátságos légköre vett körül bennünket. Minket természetesen a magyarok élete és sorsa érdekelt a legjobban. Július 17-én a gyülekezetben szolgálhattunk, amit díszvacsora követett. Megható volt a magyar ruhás lányok képe és az a ragaszkodás, törődés, amit a magyarok itt is hazájuk, népük felé mutattak. Különösen az erdélyi magyarok sorsa érdekelte őket. A Magyar Szövetség Magyar Tanyája

74