Bethlen Naptár, 1989 (Ligonier)
Nt. Kovács Zoltán: Egy esztendő a mérlegen
lett úgy nézünk fel, mint egy nemzeti ereklyére, hiszen ez a Bethlen Otthon tart bennünket össze évtizedek óta. Az 1988. esztendő legértékesebb adománya néhai Ruth Catlin hozzátartozóitól jött, akik egy gyönyörű, magyar motívumokkal festett, komplett falusi bútorral gazdagították gyűjteményünket. Az amerikai Ms. Ruth Catlin, aki a magyar festő és népművészet szerelmese volt 1938-ban hazautazott Magyarországba, s magyar népművészekkel megcsináltatta a fent leírt bútorokat, s azokat ide Amerikába, New Canaan, Connecticut államba hozatta, s berendezett velük egy magyar stílusban épített házat. Gyűjteményünkről örömmel elmondhatom azt, hogy hírneve régen túlhaladt Amerika határain, mert ma már Magyarországon is ismernek bennünket, s tudják azt, hogy gyűjteményünk hatalmas értéket képvisel, s történelmi ritkaságokat is tartunk őrizetünkben. Minden évben kapunk látogatókat Magyarországról, akik kutató munkát folytatnak. Ebben az évben is voltak itt többen, akik közül Fejős Zoltán nevét említem meg, aki több napon keresztül kutatta a magyar Presbiteriánus Egyházak történetét Chicagóban és Illinois államban. Mind az ő, mind a többi látogatónak az volt a véleménye, hogy gyűjteményünk páratlan, tehát őrizzük és védelmezzük magyar kincseinket. Beosztásomban a Szentírás utasítását követve végzem munkámat úgy, ahogyan a 2 Mózes 5:13 megköveteli: „ Végezzétek el munkátokat, napjában a napi munkát", mert tudom, hogy ez az alapja a kiegyensúlyozott és pontos munkának. Az archívumban az év folyamán leltároztam, szortíroztam a beérkezett anyagokat, s azokról katalógust készítettem, mert alfabetikus katalógus nélkül kielégítő munka egyetlen archívumban sem lehetséges, mert aki megpróbál egy archívumot katalógus nélkül működésben tartani, az számíthat arra, hogy törekvésének csupán olyan eredménye lehet, mint amikor egy tengerész kapitány navigálni próbálja hajóját a viharos óceánon éjjel iránytű, térkép és szextáns nélkül. A beérkezett anyagok szelektálása és a katalógizálása nem megy olyan gyorsan, ahogyan én azt szeretném, azért, mert beosztásomnál fogva csak részidőt (kb. egy fél nap) tölthetek az archívumban egy 8 órás műszak alatt, tehát: „Az aratni való sok, de a munkás kevés” (Mt 9:37). Most, amikor az új esztendőnek küszöbén állva a jövendő felé tekintek, először is hálát adok Néki a múltnak javaiért, s kérem ót, hogy: „...a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá nékünk” (XC,Zs.l7.v.). Kovács Zoltán Ákos lelkipásztor 44
