Bethlen Naptár, 1989 (Ligonier)

Dr. Vatai László: Az evangéliumi szabadság

ben és egyháztagjainkban a lelki bizonytalanságot és a kiszolgáltatottság érzését fokozza."*

Ravasz László, Memorandumában nagyon rossz politikának minősitette az állam magatartását: megnyert békepapokat, de elveszítette a tömegeket. Változtatni kell a magatartásán: „Ne segítse, de ne is akadályozza: az egyház a maga erejéből éljen úgy, ahogy tud. Legyen szabad egyház szabad államban... Az egyház pedig vegye eszébe, hogy egzisztenciája a hit dolga. Az egyház a hit kockázata. Ez a hit az egyház missziója. " Addig él, amig a felülről kapott üzenetet átadja a világnak. A Memorandum nemcsak az egyház, hanem az egész nép legmélyebb és legbátrabb megnyilatkozása volt a kommunista diktatúra idején.

☆ ☆ ☆

Ravasz pozitív módon viszonyult az októberi forradalomhoz, ami második felében az oroszok elleni szabadságharccá vált. Néhány fiatal lelkipásztor hozta fel Leányfaluból Pestre; Bibó Istvánéknál, tehát a vejénél szállt meg, s rögtön bekapcsolódott az eseményekbe. Egyházi vonatkozásban ténykedett elsőrenden, hisz az volt a felelőssége és feladata. A testileg-lelkileg megkötözött egyházat próbálta helyreállítani, hogy eleget tehessen örökkévaló céljának. De benne élt a forradalom áljában is. Tildy Zoltán felkérésére írta meg és mondta be a rádióba forradalmi szózatát, „A magyar reformátusok szava” címen. A legmélyebb, legeligazítóbb megnyilatkozás volt azokban a napokban, teljes azonosulás a forradalom céljaival. Két idézetet közlök az eléggé ismert szövegből, hisz ez a posztumusz könyve is lehozza teljes egészében. „A magyar református egyház csodálattal és hódolattal adózik a nemzeti felkelés hőseinek: diákoknak, munkásoknak, katonáknak, férfiaknak és nőknek, akik erkölcsi felszabadulásunk győzelmét vérük hullásával kivívták. ”

Senki tisztábban és mérsékeltebben nem fogalmazta meg a forradalom célját, meghunyászkodókkal és szélsőséges elemekkel szemben csak a lényegre tekint. Nemcsak a pillanatnyi helyzet és követelmény hangzik a szózatából, hanem a magyar nép évszázados törekvése is: szabadságharcaival nemzeti létének a biztosítása. „Még gondolni se merjen senki az elmúlt korszakok rendszereinek a visszaállításáral A forradalom vívmányainak a megőrzése és tovább fejlesztése, hibáinak megigazitása és igazságtalanságainak jóvátétele lehet egyetlen célunk." Emlé* Személy szerint nyomon követtem ezt a teológiai kísérletezést. A Szabad Európa Rádióban éveken át nagyon erősen reagáltam rá. Valószínűleg az egyetlen voltam, aki nyilvánosan ellentmondott a teológiai köntösbe öltöztetett ideologizálásnak. Otthon nem szólalhatott meg senki. Egyszer talán eljön az ideje, hogy ezeket az Írásaimat is publikálhatjuk.

108