Bethlen Naptár, 1988 (Ligonier)

Dél-Amerika

AUSZTRÁLIA

ADELAIDE Lelkipásztor: Kemény Péter

Egy kissé bonyodalmakkal telt esztendőre tekinthetünk vissza. Mégis Isten kegyelméből folytathattuk gyülekezeti életünket. Sáfárkodó munkákat az elmúlt évben is a mi kedves asszonytestvéreink végezték. Szent-Ivány Józsefné vezetésével két vásárt rendeztek, igen eredményes munkával. így segélyakciónkat különböző helyekre csakúgy, mint a múltban el tudtuk juttatni.

Sajnos fiataljaink eltűnnek az asszimiláció tengerében, de ezzel nem csak mi magyarok, hanem más nemzetiségek is számolnak.

Nem utolsó sorban kell említést tenni lelkipásztorunk, Kemény Péter munkájáról. Kora ellenére is több ezer kilométeresfárasztó repülőút után érkezik hozzánk. Immáron két évtizedes munkájával tartotta össze Adelaide-i nyáját.

Gondviselőnk kezébe tesszük le a már hosszúnak nem látszó létünket. Átérezzük, hogy a ma, a jelen még kötelezettségre hív. A holnapjainkért is az erőt és segedelmet Tőle kérjük. Az elöregedés mindig nagyobb és nagyobb feladatok elé állít bennünket. Számításba véve városunk mintegy 50 kilométeres kiterjedését, bizony a velejáró nehézségeket látni lehet templomunk ritkuló padsoraiban. De mégis megnyugszik az olykor háborgó lelkünk az Ige szavaiból: Annak okáért tehát nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené.

Közli: Vígda Géza lelkigondozó

PERTHI MAGYAR EV.—REF. EGYHÁZ

PERTH Lelkipásztor: Kemény Péter

Isten iránt érzett hálával léptünk az 1987-es esztendőbe: harmincöt éve, hogy megalakult a Perthi Magyar Ev.—Ref. Egyház. Az egyház első és alapító lelkésze Csanádi Csintalan Miklós volt, akit a Nagy Háború előtti kivándorlási láz előbb az Amerikákba, majd az ausztráliai Sydneybe sodort. A sodrást követte a hívás negyven esztendő után és a hatvanas éveiben járó Miklós bácsi megérkezett a nyugatausztráliai Perthbe, hogy az alig száz református és evangélikus magyarnak, a második világháború menekültjeinek lelkésze legyen. Gyülekezetét és annak nőegyletét alig szervezte meg, amikor — alig másfél esztendőre érkezte után — magához szólította az Ür, 1953. október 23-án.

280