Bethlen Naptár, 1988 (Ligonier)
Dr. Vatai László: Magyarságunk a tudomány mérlegén
Vatai László: MAGYARSÁGUNK A TUDOMÁNY MÉRLEGÉN Nyugati Magyar Tanulmányírók Antológiája 1987 válogatta és szerkesztette Borbánéi Gyula, Európai Magyar Protestáns Szabadegyetem Kiadása, Bern 1987, 3381. Először néhány szót a kiadóról: az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem 1969-ben alakult Svájcban. Célja a világon szétszórt magyar értelmiségiek, Írók és olvasók közt a szellemi és baráti kapcsolatnak kiépítése: ,,Egyetemes emberi és kivált a magyarságot, a magyar protestantizmust és az ökuménikus mozgalmat érintő kérdések tanulmányozása és nyílt keresztény szellemben való megvitatása. A szabad véleménycsere elősegítése. A magyar kultúra ápolása." Évente Európa különböző városaiban találkozókat rendez, ahol tudományos szintű előadásokat vitatnak meg. Ökumenikus istentisztelet egészíti ki az összejöveteleket. Rendszeres könyvkiadásra 1977 óta vállalkozott; eddig 26 munkát jelentetett megl Mércéje rendkívül magas: Cs. Szabó László, Sütő András, Bibó István, Domahidi András, Ravasz László jelzi a csúcsokat. Legutóbb egy ikerkönyvet publikált: a Nyugati Magyar Esszéírók Antológiája 1986, majd a Nyugati Magyar Tanulmányírók Antológiája 1987. Erről az utóbbiról szól ez a recenzió. Esszé és tanulmány rokon műfaj: egy kötetben is megjelenhetett volna a kettő. De egy könyv nem bírta volna el 42 szerző átlag tizennyolc oldalas írását. így született meg a két kötet. Az esszé inkább írói ténykedés, túl a tárgyához ragaszkodó gondolatmeneten műalkotás, valahogy magában hordja az egészet (a teljes témakört, sőt a lét kontúrjait is); a tanulmány pontosabban elhatárolt, szűkebb feladat dokumentált kifejtése. így vált szét az ikerkötet, bár a határok néhol összefolynak, hisz egy íráson belül is gyakran keveredik a kétféle módszer és megjelenés. Nagyjából mégis fedi a két könyv a címét. A szerkesztő, Borbándi Gyula, előszavából megtudjuk, hogy csak élő írók kerülhettek be az antológiába. így az emigráció néhány volt, rendkívül fontos alkotója szükségképp kimaradt. Most tárgyalt könyvünk, tehát a tanulmánykötet részére mégis sok szerző és bőséges anyag állt a szerkesztő rendelkezésére: talán több száz magyar származású egyetemi tanár működik szerte a világon. Közülük többen magyarul is publikálnak; egyesek csak 100
