Bethlen Naptár, 1987 (Ligonier)

Nt. Medgyesy László: Munkamezőnk: a magyar református ökumené

72 BETHLEN NAPTÁR akit nagyobb munkamezőbe küld és készít fel az Isten. Ez az Ő szuverén tervétől függ. Legtöbbünk örül annak, ha egy vagy két évgyűrűben megélheti a krisztusi példát, de a hitbeli növe­kedés megnyithatja a nagyobb évgyűrűkben való szolgálat le­hetőségét. A specializált munkamező (vagy munkamezők) nem lehet kifogás a többitől való elzárkózásra. Számunkra az ökumené fájának egyik évgyűrűje a magyar nép felé való szolgálatunk, amit mi a Református Egyházon belül végzünk. Ez az a nemzet, ahol születtünk, ahol indító ér­zéseinket, céljainkat az életre megkaptuk. Ezt a tényt sem szégyellni, sem eltúlozni nem szabad. Az ökumené gyűrűinek egyforma fontossága a református magyar embert megóvja a sovinizmus szélsőségétől, de ugyanakkor kötelezi is: számára ennek a népnek a sorsa, jövője és erényei a Szentírás és Krisztus példája alapján életének predestinált részei. Református hitünk ökumenikus megértése és gyakorlása elvezet kikerülhetetlenül a biblikus-keresztyén hazaszeretethez. Történelmileg elfogadott feladat volt Egyházunkban, hogy a magyar népet is szolgáljuk. Ezt a szolgálatot a reformáció óta legtöbbször hűségesen végeztük, mert egyházunk a magyar népből jött, amelynek történelmében Isten kijelentését láttuk. Ez a tulajdonság nem kizárólagosan jellemző a Magyar Reformá­tus Egyházra. A Magyarország körüli népek (pl: az orosz, ro­mán, szerb, bulgár, ukrán ortodox) egyházai mind népeik fenn­maradásáért küzdöttek és küzdenek, közülük nem egy az illető ország nemzeti érzésének megtestesítőjévé és őrévé vált. Ezt ma több marxista kormány is elismeri, sőt megengedi és kihasznál­ja. A Református Egyház terjedését a XVI. században azzal is magyarázhatjuk, hogy a reformált hit egy új biblikus törté­nelmi magyarázatot hozott és kiutat mutatott a reformáció ko­rabeli mostoha, szinte elviselhetetlen tragikus nemzeti körül­ményekből. Ez a történelmi magyarázat azt hangoztatta, hogy a nehéz idők nem véglegesek, csak Isten ítélő és javító megpró­báltatásai, és az akkori élet immanens bajaira transcendens megoldást hirdetett. A külső idegen elnyomás ellenpólusaként belső lelki szabadságot ajánlott, a közélet romlottsága ellen az egyéni tisztaságot mutatta fel. A reformáció leleplezte a nem­zet bűneit, de ugyanakkor gyógyító orvosságot is hozott. * * * Ma, a huszadik század utolsó negyedében, a magyar nép­nek ismét nagy szüksége van lelki orvosságra és új történelmi magyarázatra. Ebben az évszázadban is népünknek nagyon kevés “sikerélménye” volt. Elvesztett háborúk, többszöri terű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom