Bethlen Naptár, 1987 (Ligonier)
In Memoriam
1987 303 iránti örök hálaadással megyünk tovább azon az úton, amelyen áldott alapító lelkipásztorunk 60 esztendőn keresztül vezetett bennünket. dr. Komjáthy Aladár HÜ VOLT MINDHALÁLIG KULIFAY IMRÉRE EMLÉKEZÜNK Amikor néhány hete telefonon beszéltem a Párizsban élő Kulifay Imre magyar református lelkésszel, még együtt örültünk a jó hírnek: a Magyar Televízió júliusban portréfilmet szeretett volna róla forgatni — életpályájáról, 52 éves franciaországi magyar református lelkészi szolgálatáról, az anyanyelv és a magyar kultúra szerelmeseként végzett felbecsülhetetlen munkásságáról. — Fiam — mondta a tőle megszokott fiatalos lelkesedéssel —, itt kellene lennetek már június 1-én. Gyülekezetünkben 7 magyar fiatalt konfirmálunk a vasárnapi istentiszteleten. Sajnos, Kulifay Imre nagytiszteletű úrnak nem adatott meg sem a konfirmáció ünnepének öröme, sem a portréfilm jelentette elismerés. Május 22-én, 78 esztendős korában megállt szíve dobogása. Hosszú esztendők óta állt már harcban ugyanis benne lélek és a szív: az elkötelezett szolgálatban fáradhatatlan, újabb és újabb feladatokat magára vállaló, küldetést hordozó lélek és a 78 hosszú esztendő minden fizikai megterhelését elviselni kényszerülő szív, amely már két ízben komoly, figyelmeztető jelzést adott gazdájának. Most is magam előtt látom az őszhajú, kedves mosolyú lelkészt, akinek szemei — megcsillanó szemüvege mögött — meleg szeretetet sugároznak. 1984. novemberében volt igazán alkalmam megismerni őt, 50 éves párizsi lelkészi szolgálatának ünnepségén, amikor körülvette őt a szeretet, ő pedig a rá oly jellemző szerénységgel hárította el a köszöntő szavakat. Urának, Jézus Krisztusnak hűséges szolgája volt Párizsban, a fények és az árnyékok kontrasztos városában. Fekete papi ruhájában hány meg hány emberhez kopogtatott be, hogy segítséget nyújtson. Mily sokan fordultak hozzá, a nagy történelmi változások hullámaiban sodródó, nehézsorsú emberek. A hányatott lelkeket simogató tekintetével, csendes, vigasztaló beszédével mindig annak a szeretetével gyógyítgatta, Akitől ő is erejét nyerte. Aki — mint oly gyakran idézte a Szent