Bethlen Naptár, 1987 (Ligonier)
Ft. Ravasz László: Körösi Csorna Sándor (1784-1842)
1987 139 gát sanyargató szerzetes, aki az önmegtagadásnak és az aszkézisnak olyan példáját adta volna, mint Körösi Csorna Sándor, a tudománynak már nemcsak hőse és vértanúja, hanem egyenesen szentje. O a legigénytelenebb magyar. Ez a passzív ember milyen aktív akkor, amikor áldozatot kell hozni! Nem menekül a világtól, nem búvik el a rejtekhelyére a kitörő zivatar elől, bátran szembenéz a halállal, még a szeme se rezzen meg, s vesztőhelyek árnyékában nyugodt arccal tárgyal, kibékít, megaláz ez, a sok halált-kereső és halálra-kacagó magyar katona között is legbátrabb magyar. Milyen úr tudott lenni ez a székely földművelő gyerek! Evekig ül odúszerű lámakolostorban. Félholtra betegedve, hol lázban égve, hol farkasordító hidegben írja alapvető tibeti szótárát, de amikor megérkezik hozzá a 400 arany nemzeti ajándék, 200 aranyat visszaad a nagyenyedi alma maternak, 100 arannyal egy székely református iskolát alapít, s 100 arannyal jótevője nevére tett kegyes alapítványképpen tízszeresen fizeti vissza azt a 100 forintot, amelyet tarsolyába kapott, amikor Keletre indult. A reneszánsz és a XIX. század fejedelmi tudósai között, akik dicsőségtől és hatalomtól koszorúzottan az emberi jólét elefántcsonttornyain ülnek, igazi “grand seigneur” ez a koldusdiák, a legbőkezűbb, a legadakozóbb magyar. És milyen magyar volt! Idegen zsoldban állott, élete nagy munkájának gyümölcsét más nagy nemzet gazdag csűrébe takarította. De mint angol Ázsiakutató álruhában járt, tulajdonképpen magyar peregrinus diák volt, aki kereste a magyar ősök nyomát. Benne ismét tudóssá vált egy ezeréves magyar sejtelem: hol van ennek az idegen és árva népnek bölcsője és anyja? Egyedül járt, senkivel nem beszélt. Több mint 20 évig ázsiai remeteségben élt: ő volt a legmagányosabb magyar. Ezért hű képe a legmagányosabb népnek, a magyarnak. Tudni akarta, honnan jött ez a nép, mert meg kell mondani, hova megy. Az önmagunkról való számadás, a magyar sors és magyar mivolt tudatosításának legkülönösebb és legtragikusabb hőse Körösi Csorna Sándor. Fehér árnyék, a magyarság lelki integritásának leghalkabb, de leghatalmasabb szószólója.
