Bethlen Naptár, 1987 (Ligonier)
Kiss Sándorné: 56 emléke
1987 101 mekem gondja a vállamon, az uram a hazaiaktól kapott parancs szerint küzd a forradalomért. Tanúvallomásával misszióját teljesítette. Meggyőzte az ENSz különbizottságát arról, hogy a forradalmat a magyar írók által előkészített talajon a fiatalok kezdték előbb az egyetemeken, majd a gyárakban, falvakban. A nép elkeseredése az, ami a szikrát az egész országra kiterjedő szabadságharccá változtatta. A harminc év alatt igyekeztünk jó polgárai lenni befogadó országunknak is. Gyermekeinket magyarrá és amerikaivá akartuk nevelni. Sikerült. Idősebb leányom magyarul is katalogizál a Kongresszusi Könyvtárban, középső lányom tragikus halála előtt magyar versben köszöntötte a forradalom évfordulóját. Amerikában született kicsi leányunk országos kitüntetésekkel jelenleg Oxfordban tanul, s nemcsak doktorátusára készül, de sokat dolgozik az emberi szabadságjogok érdekében, elsősorban pedig annak magyar vonatkozásában. Az elmúlt években háromszor voltam otthon. Először az uram hamvait vittem haza, s helyeztük el szülei sírjában. Majd csak rokoni látogatásra. Ujjongó szívvel láttam, hogy az élet sokkal könnyebb, mint volt. Szabadabb a levegő, megerőltető munkával ugyan, de magasabb életnívó biztosítható. De vájjon mikor mondhatjuk el, hogy nincs orosz katona Magyarország területén? Mindent jobban Tűnt életem vizsgálva mondom, mormolgatom egy őszi estén: Uram, Te mindent jobban tudtál, Te mindig jobbat készítettél! S amíg a fákról elperegnek ott kinn a dér-áztatta lombok, jelentkezem ismét - gyereknek, őszükén is, és hálát mondok... F. L.
