Bethlen Naptár, 1986 (Ligonier)
Kovács Zoltán Á.: Bethlen Múzeum és Archívum
1986 45 magyar s amire mi büszkék is vagyunk. Összegyűjtött anyagainkat ha méltóképpen akarjuk kiállítani, méltó keret szükséges ahhoz, tehát egy ahhoz méltó épületre lenne szükség. E sorok írásakor több ezer fontra rúg azoknak az anyagoknak a súlya, amelyek dobozokban állva üres polcokra várakoznak, hogy feldolgozást nyerjenek, azonban többé nincsen számukra hely. Tehát itt lenne az ideje annak, hogy megértésben, szeretetben összefogva, értékes gyűjteményünk számára egy ahhoz méltó épületet emeljünk. Ez csupán rajtunk múlik, ha akarjuk, ha merünk. Hány nemzetiségi múzeum és archívum található szerte Amerikában? Ezekre gondolva ki kell jelentenünk, hogy mi sem vagyunk alábbvalók egyetlen más nációnál sem. Lássuk végre tisztán azt, hogy gyűjteményünk ahhoz méltó épület nélkül csupán egy félkezű óriás marad, megbilincselt kézzel. Vegyük le tehát a bilincset, s mutassuk meg mi magyarok adakozási készségünket, amely kőbevésett formában fog tanúskodni arról, hogy: “Régi dicsőségünk” NEM “vész el az éji homályban”. Kovács Zoltán Ákos a Bethlen Gyűjtemény kurátora LUTHER Az éjszakában árva gyertya ég, araszolva oszlik a sötét, — az eislebeni bányák vágatában, apja nehéz léptei sorában jelentett ilyen sokat a kevés ... A kolostor fala ködbe vész, s vele együtt az a súlyos század olyan, mint egy ünnepi káprázat, amelyből küzdve nőtt ki a jelen, hogy a meglelt Fény a fénye legyen villogó századunk sötétjének! Zajából tisztán csendül az ének: a hitvallók ősi zsolozsmája, — ma azoknak hangtalan imája, akik egymás kezét fogják hitben: „ERŐS VÁRUNK NEKÜNK AZ ISTEN!" Lukátsi Vilma
